37. §. A presbitérium minden évben választói névjegyzéket állít össze, amelyet a lelkészi hivatal két egyezőpéldányban készít el az Igazgatótanács rendelkezései szerint.
A választói névjegyzékbe mindazokat fel kell venni, akik a 12a. § értelmében erre jogosultak, és a közteherviselési kötelezettségüknek előzőévi december 31-ig esedékes összegét a névjegyzék öszszeállításáigbefizetik.
Azok az egyháztagok, akiket a névjegyzékből hátrálékos egyházfenntartói járulék miatt hagytak ki, de a felszólamlási, illetve fellebbezési határidőalatt tartozásukat kifizették, s ezt igazolják, a bizottság,illetve a lelkész jelentése alapján az esperes által a névjegyzékbe
hivatalból felvehetők. A választói névjegyzéket legkésőbb május 15-ig el kell készíteni,
és a lelkipásztor és főgondnok, illetve gondnok aláírásával ellátvaa lelkipásztori vagy egyházi hivatalban május 15–23. között megtekinthetők. Ugyancsak ez időalatt lehet a névjegyzék ellenifellebbezést beadni. A fellebbezésről a presbitérium vagy erre a célra kiküldött 5 tagú bizottsága legkésőbb június 3-ig határoz, és határozatait elküldi. A bizottság határozatképességéhez az elnökségenkívül két tag jelenléte szükséges. Ha a presbitérium vagy annak bizottsága elrendeli valamely választónak a választók névjegyzékébe való felvételét, azt a következő folyószámok alatt folytatólagosan jegyzi be, és a felszólamlás folytán felvett választók jegyzékét a presbitérium, illetőleg annak bizottsága hitelesítőzáradékkal látja el. Ha ellenben valamely választók névjegyzékébe felvett tagnak a törlését rendeli el, ezt a választók névjegyzéke 3. rovatába, a határozat keltére és a jegyzőkönyv tételszámára való hivatkozással bejegyzi, amely bejegyzés az elnök aláírásával
hitelesítendő. A fellebbezéssel meg nem támadott névjegyzék jogerős.
A választók névjegyzékének mindkét eredeti példányát fel kell terjeszteni az espereshez június 5-ig, ahova június 20-ig fellebbezés adható be. Az esperes az esetleges fellebbezéseket felülvizsgálja, és a választók névjegyzékébe való felvétel megadásáról vagy megtagadásáróllegkésőbb június 30-ig végérvényesen határoz. Az esperes a választók névjegyzékének mindkét példányát az illetőév június 30-i keltezésével hitelesíti. Az egyik példányt az esperesi hivatal irattárában megőrzi, a másik példányt pedig az illető egyházközségnek megküldi. A választók hitelesített névjegyzékejogerős.
Ha érvényes választói névjegyzék valamilyen okból nem volt öszszeállítható,és erről az esperes hivatalosan meggyőződött, a választóinévjegyzékhez kötött eljárás tekintetében az esperes előterjesztésére az egyházmegye gyakorolja a jelen Kánon szerint a választókat
megilletőjogokat mindaddig, amíg a választók névjegyzéke szabályszerűen el nem készül.
38. §. A választóknak a 12g. és 37. § értelmében elkészült névjegyzéke a hitelesítést követőjúlius hónap elsőnapjától a következő év június 30-ig bezárólag érvényes.
39. §. Szavazati joga csak annak van, aki szerepel a választók névjegyzékében. Tőle a szavazati jog meg nem tagadható, amenynyiben időközben a 12 és 37. §-ban felsorolt követelményekkel ellentétbe nem került, vagy a református vallásból ki nem tért.
40. §. A lelkipásztort, a kántort és a presbitereket az egyházközség választásra jogosult tagjai választják; a főgondnokot és a gond nokot a presbitérium titkos szavazással választja; a többi egyházközségi alkalmazottat a presbitérium alkalmazza és bocsátja el.
41. §. Az egyházközségi főgondnok, gondnok, presbiterek és pótpresbiterek tisztségének betöltésére minden három évben választást kell tartani, figyelembe véve a 42. §. előírásait.
A választás helyét és idejét az egyházközség alakulásakor, valamint a presbitérium feloszlatása esetén az esperes, máskor a presbitérium tűzi ki, s a választást megelőzően két vasárnapon, istentisztelet alkalmával a hirdetések rendjén, illetve a helyben szokásos
más módon is közhírré teszi, egyszersmind a választás vezetésére egy vagy több bizottságot nevez ki.
42. §. A presbiterek szolgálati ideje 6 év, oly módon azonban, hogy fele részük 3 évenként kilép. Az elsőválasztás alkalmával a kilépőket sorshúzás útján kell meghatározni. Később mindig azoknak a helye üresedik meg, akik a hatévi szolgálati időt kitöltötték. Az egyházközségi főgondnokot, gondnokot és pótpresbitereket 3 évre választják. A pótpresbiterek száma a presbitérium létszámának egynegyede.
43. §. A presbiterek, főgondnokok, gondnokok és pótpresbiterek ciklusuk lejárta után újraválaszthatók.
44. §. Annak a helyébe, aki a 3 évenként tartandó rendszeres választások közötti időalatt presbiteri tisztségét elveszíti, más egyházközségbe költözik, lemond vagy meghal, az elnökség a pótpresbiterek közül a sorrendben következőt hívja be szolgálatra. A pótpresbiterek közül behívott presbiter szolgálati ideje addig tart, ameddig azé tartott volna, akinek helyére lépett. A presbitériumnak a presbiteri tiszt megüresedését kimondó határozata ellen az Egyházmegyei Tanácshoz, a pótpresbiter behívása ellen a presbitériumhoz lehet fellebbezni.
45. §. A választás istentisztelettel kezdődik, és ettől számítva legkésőbb 4 órán belül befejeződik. A választás vezetéséről a választásibizottság kiküldésével az elsőalakuláskor és a presbitérium feloszlatása esetén az esperes, máskor a presbitérium rendelkezik. A szabályszerűen meghirdetett választói közgyűlés az arra jogosult megjelentek számától függetlenül határozatképes. A választás titkos szavazással, a szavazók neveinek nyilvános
feljegyzése mellett, szavazólapokkal történik.
46. §. A szavazás lejártával a közgyűlés elnöke összesíti és kihirdeti a választás eredményét. A választásról jegyzőkönyvet vezetnekAz egyházközség megválasztott főgondnokának, gondnokának,presbitereinek névsorát a lelkész a jogerőre emelkedést követővasárnapa délelőtti istentisztelet keretében kihirdeti. A megválasztottak a gyülekezet színe előtt ünnepélyes esküt tesznek.
47. §. Ha a választás ellen az egyházközség választásra jogosult tagja közül valaki panasszal él, és ha a választási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a választás törvényellenesen folyt le, vagyis:
a) a választásra kitűzött napot megelőzően két vasárnap nemhirdették ki;
b) a szavazás nem az érvényes választói névjegyzék alapján történt;
c) a szavazás nem volt titkos,az egyházmegye elnöksége a választást megsemmisíti és 15 napihatáridővel új választást rendel el. A választási eljárás vagy valamelyik presbiter megválasztása elleni fellebbezés a választás napját követő15 nap alatt adható be a presbitérium lelkész-elnökéhez, aki azt a legközelebbi rendkívüli ülés elé terjeszti, és a presbitérium esetleges észrevételeivel együtt 8 napon belül az espereshez juttatja. A fellebbezésről az Egyházmegyei Tanács dönt.
Ötödik fejezet
A presbitérium
48. §. A presbitérium az egyházközség szervezeti, lelki és erkölcsi életét kormányzó és felügyelőtestülete. A presbiterek számát az Egyházmegyei Közgyűlés 6 évenként állapítja
meg úgy, hogy az 4-nél kevesebb és 36-nál több nem lehet. Az egyházközség pótpresbitereket is választ, akiknek száma a választott presbiterek számának 1/4 része. A presbitériumnak hivatalból tagja az egyházközség minden önálló lelkipásztora. Tanácskozási jogú tagja minden pótpresbiter, a kántor, a gyülekezet területén működővallástanár, katekéta, az IKE elnöke, a nőszövetségelnöke és az egyházközség más szolgálattevője is.
49. §. A presbitérium legalább negyedévenként ülésezik.
Évente legalább két olyan presbiteri gyűlést kell tartani, amely főleg missziói, diakóniai és vallásos nevelési kérdésekkel foglakozik. Ezeken vagy külön gyűléseken presbiterképzés vagy továbbképzésis helyet kell kapjon.
Rendkívüli presbiteri gyűlést kell tartani az egyház elöljáró testületeinek meghagyására, vagy ha a presbitérium legalább egynegyede azt írásban kéri. A presbiteri ülések nyilvánosak, de az elnökség vagy a jelenlevők egyharmadának kívánságára zárt ülést kell tartani.
E gyűlések megtartásáért a lelkipásztor, a főgondnok és a gondnok személyesen felelős.
50. §. A presbiteri gyűlés elnöke a parókus lelkipásztor és a főgondnok (gondnok).
A parókus lelkipásztor halála vagy akadályoztatása esetén a presbiteri gyűlés összehívásáról és vezetéséről az esperes rendelkezik.
51. §. Minden gyűlésre a presbitérium tagjai a gyűlés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót küldenek legalább 3 nappal azelőtt. A gyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni.
A meghívón nem közölt vagy önálló indítványok csak a jelenlevő presbiterek többségének hozzájárulásával tárgyalhatók.
52. §. Érvényes határozat hozatalához a presbitérium választott tagjainak fele jelen kell legyen. Ha ennyien másodszori meghívásra sem jelennek meg, akkor a jelenlevők határoznak.
53. §. A gyűlést éneklés után az elnöklőlelkipásztor bibliaolvasással és imádkozással nyitja meg, és az Úr imádságával és áldással zárja. A határozathozatal kézfelemeléssel, titkos szavazással vagy név szerinti szavazással történik. A szavazásban a presbitérium minden
jelen lévőtagja köteles részt venni. Kézfelemeléssel szavaz a presbitérium a közteherviselésre vonatkozó határozatok esetében. Titkos szavazást kell elrendelni személyi kérdésekre vonatkozó határozathozataloknál (például állások betöltése, fegyelmi ügyek,
vagy a presbitérium valamelyik tagját személyesen érintőügyek), ha azt az elnökség vagy a jelen lévőpresbiterek fele kéri.Név szerinti szavazást kell elrendelni vagyoni ügyekben a következőesetekben:
a) ingatlan szerzésénél, elidegenítésénél és bérbeadásánál;
b) kölcsön felvételénél, tőkepénz kihelyezésénél;
c) visszterhes szerződés kötésénél;
d) perek indításakor és fellebbezésekor. A név szerinti szavazásnál a határozat mellett és ellene szavazók nevét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
54. §. Minden ülésről pontos és kimerítőjegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnökség, a jegyzőés a gyűlés megalakulásakor megnevezett két presbiter hitelesít.
Ha a jegyzőkönyvet az ülés végén nem olvasták fel, a következő ülésen fel kell olvasni, megtörténtét pedig jegyzőkönyvbe kell foglalni. Jegyzőjét a presbitérium szabadon választja. A jegyzőkönyvet az elnök nem vezetheti.
55. §. A presbitérium határozata ellen, annak meghozatalát, illetve a kézbesítés napját követő15 nap alatt az Egyházmegyei Tanácsnál lehet fellebbezni. A fellebbezést a lelkészi hivatalhoz kell beadni, amely azt haladéktalanul, de legtöbb 5 napon belül felterjeszti.
A fellebbezés kivizsgálása idején a megfellebbezett határozat végrehajtása halasztást nyer.
56. §. A presbitérium feladatai:
a) Istentisztelet:
Őrködik afelett, hogy minden istentiszteleten, keresztelés, úrvacsoraosztás, konfirmáció, esketés, temetés alkalmával, általában egyházi ünnepi alkalmakkor, az egyházközség tagjai részéről mindenek egyházi kánonunk szerint, ékesen és jó renddel történjenek; vigyáz arra, hogy az istentiszteleti helyet az egyháztól idegen (az egyházalkotmányunk második szakasza szellemének ellentmondó) célra ne használják.
b) Ünnepek megtartása:
Felügyel arra, hogy a vasárnapot és ünnepeinket az egyházközség tagjai hűségesen és illendően megtartsák, és ebben példamutatóanelöl jár.
c) Lelkigondozás és egyházfegyelem:
Őrködik a gyülekezeti élet Szentírás és hitvallásaink szerinti tisztasága felett. Védi egyházunk tagjait minden tévtanítással szemben. Törekszik a Krisztus szerinti életfolytatás megvalósítására az egyházközség tagjainak életében. Ismétlődőtévelygések és vétségek
esetében a pásztori intés után gyakorolja az egyházfegyelmet.
d) Hitoktatás és vallásos nevelés:
Gondoskodik a gyermekek és az ifjak vallásos neveltetéséről, és biztosítja ehhez a megfelelőkörülményeket. Támogatja az egyházközség területén az iskolai vallásoktatást.
e) Szeretetszolgálat:
Megszervezi és irányítja a szeretetszolgálatot, diakóniai bizottságokat, támogatja mindazokat a kezdeményezéseket és intézkedéseket, amelyek az árvák, özvegyek, betegek, öregek, szegények, fogyatékosok, magányosok és más nyomorúságban lévők megsegítésére
irányulnak.
f) Misszió:
Az egyházközségben folyó missziói tevékenységekre felügyel és azokat támogatja. Gondoskodik a missziói munkák anyagi támogatásáról, a missziói célokat szolgáló önkéntes adakozás fenntartásáról, a legátusok számára való egyházközségi adománygyűjtésről.
Megszervezi, felügyeli, támogatja, képviselője által irányítja azokat a belmissziói egyesületeket, bizottságokat és szövetségeket (IKE, Református Nőszövetség, bibliakörök, cserkészet stb.), amelyeknek célja a hívek lelki, erkölcsi életének előmozdítása és ápolása. Megszervezi és felügyeli az egyházi iratterjesztést.
g) Az egyház szabadságának védelme:
Felügyel arra, hogy az egyházközség törvényben biztosított szabadsága, az egyház érdeke sérelmet ne szenvedjen. Az esetleg tapasztalt sérelmet az egyházmegyének jelenti.
h) Egyházszervezés:
Az egyházközséget presbiteri körzetekre osztja, és azokban a presbiteri feladatok ellátásáról gondoskodik.
Az egyházközségnek több egyházközségre vagy parókiális körrevaló megosztása esetében egyházközségi szinten határoz és intézkedik.
i) Egyházközségi szolgálatok megszervezése:
Határoz az egyházközségi tisztségek szervezéséről, a munkaszerződések és munkaköri leírások, díjlevelek kiállításáról, a szervezett állások betöltésének feltételeiről.
j) Örökség, adomány, alapítvány elfogadása:
Határoz az egyházközség kezelésére bízott alap vagy alapítvány, örökség, hagyaték, adomány elfogadásáról.
k) Ingó és ingatlan javak kezelése:
Az egyházközség ingó és ingatlan javait, valamint a kezelésére bízott alapítványokat és alapokat nyilvántartja, kezeli, jövedelmezteti, és azokról pontos leltárt vezet. Gondoskodik az egyházközség ingatlan vagyonának, különösen épületeinek sértetlenségéről és jó
karban tartásáról; őrködik afelett, hogy egyházi és templomi kegyszereket el ne idegenítsenek, vagy le ne foglaljanak és jó karban, pontos nyilvántartás szerint őrizzenek.
l) Határoz az egyházközség vagyonának elidegenítése, megterhelése,
hosszú távú bérbeadása, új vagyontárgyak szerzése, kölcsön felvétele ügyében;
m) Költségvetés és pénzkezelés:
Az egyházközség költségvetését évenként elkészíti és jóváhagyás után végrehajtja. Gondoskodik az egyházfenntartói járulékok,egyházi közterhek megállapításáról és azok begyűjtéséről. Gondoskodik a központi járulékok és a nyugdíjjárulék időben való kifizetéséről. Pénzügyi bizottságot szervez, mely az egyházközség elnökségének
közreműködésével az egyházközség pénzforgalmát legalább félévenként számba veszi, jegyzőkönyvezi és a számbavétel eredményeiről a presbitériumnak beszámol.
Az egyházmegye rendelkezései szerint kitűzött időben egyházmegyeifelülvizsgálatra terjeszti költségvetését és számadását, valamint évenkénti vagyonleltári jelentését.
n) Épületekről és temetőről való gondoskodás:
Köteles gondoskodni istentisztelet végzésére alkalmas helyiségrőlés megfelelőlelkészi lakásról. Gondoskodik arról, hogy az egyházközséghez tartozó híveknek
halottjaik eltemetéséhez alkalmas temetőhely álljon rendelkezésükre.
A tulajdonában levőtemetőhasználatáról szabályrendeletet alkot. Gondoskodik a temetőben levőtörténelmi értékűsírok és a lelkipásztoroksírjainak védelméről és gondozásáról.
o) Harangozás:
Felügyeli a harangozást, alkalmi harangozásért díjat állapíthatmeg.
p) Adminisztráció, iratkezelés:
Az egyházközségnek bélyegzőt készíttet. Biztosítja az egyházközségilevéltár és irattár épségét és jó rendjét; a parókiális könyvtármegőrzését és gyarapítását.
r) Bizottságok:
A felmerülő feladatok megoldására bizottságokat alakít, vagy meghatározott feladatkörben eljáró tisztviselőt vagy megbízottat választ.
s) Felsőbb utasítások végrehajtása:
A felsőbb egyházi testületek rendelkezéseit végrehajtja, és mindazokat az egyházközségi jogokat gyakorolja és a kötelességeket teljesíti, amelyeket az egyházi Kánon egyes tisztségviselők hatáskörébe nem utal.
t) Képviselet:
A hatóságok előtt képviseli az egyházközséget az elnökség útján. Az Egyházmegyei Közgyűlésre képviselőt választ (lásd 7. §). Megválasztja a felsőbb egyházi hatóságok és képviseleti testületek mindazon tagjait és tisztségviselőit, akiknek választását a Kánon
az egyházközség jogkörébe utalja.
57. §. Az egyházközség megosztása esetén a presbitériumnak kötelessége a lélekszám figyelembevételével az új egyházközség határait kijelölni. Az Egyházmegyei Közgyűlés meghatározza az új presbitérium létszámát. Az új egyházközség területén lakó presbiterek
az új presbitérium tagjaivá válnak, a pótpresbiterek pedig presbiterré lépnek elő. A fennmaradó helyekre időközi választást kell tartani. Ezt követően kerül sor a lelkipásztor választására.
58. §. A következőesetekben a presbitérium határozata csak az alábbi felsőbb egyházi hatóságok jóváhagyása után válik jogerőssé:Egyházmegyei és Egyházkerületi Közgyűlés jóváhagyásával:
a) az egyházközségnek több önálló egyházközségre osztása;
b) az egyházközség addigi egyházmegyei beosztásának megváltoztatása;
c) egyházközségi intézmények létesítése, illetve meglevőnek megszüntetése;
d) templomok és épületek, egyházi műtárgyak, muzeális és történelmi értékűtárgyak elidegenítése és átalakítása. Ezek javítása, átalakítása vagy lebontása csak egyházi és állami hatóság előzetes engedélye alapján végezhető. Egyházmegyei Tanács és az Igazgatótanács jóváhagyásával:
e) új állások szervezése, ezek javadalmazásának megállapítása,a meglévőállások változtatása, megszüntetése;
f) jelentősebb építkezések.
Egyházmegyei és Egyházkerületi Elnökség jóváhagyásával:
g) ingatlan szerzése, elidegenítése vagy megterhelése;
h) egy évnél hosszabb időre felvett és az egyházközség évi költségvetése
végösszegének egynegyed részét meghaladó kölcsön felvétele;
i) alapok vagy alapítványok elfogadása: meghatározott céllal vagy kikötéssel tett ajándékozás, örökség vagy adomány elfogadásaAz e–i) pontok esetében a jóváhagyott presbitériumi határozatot az Egyházmegyei Tanács és Elnökség az Egyházmegyei Közgyűlés elé, az Igazgatótanács és az Egyházkerületi Elnökség az Egyházkerületi
Közgyűlés elé terjeszti megerősítés végett.
59. §. A presbiterek személyes felelősséggel tartoznak az egyházat ért minden olyan kárért, amelyet a presbitérium ténykedése vagy mulasztása okozott. Ez a kártérítési kötelezettség nem érinti sem azokat, akik a káros vagy hátrányos intézkedésben nem vettek részt, sem azokat, akik az illetőhatározatot vagy intézkedést ellenezték, ha a jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a határozat ellen szavaztak, vagy ha a határozatot hozó ülésről igazoltan távol voltak, vagy szót emeltek a kárt okozó hanyagság ellen.
60. §. Ha a presbitérium törvényellenesen vezeti az egyházközség ügyeit, ha a felsőbb egyházi hatóságok rendelkezéseit nem hajtja végre, vagy azok végrehajtását megtagadja, ha az egyházközség jólétét vagy fejlődését, lelki életét akár hitvallási-erkölcsi, akár gazdasági tekintetben veszélyeztetőhatározatot hoz, az Egyházmegyei Közgyűlés az esperes megokolt előterjesztésére kimondhatja az illetőhatározat megsemmisítését és a presbitérium feloszlatását. Feloszlatása esetén a presbitérium új tagjainak megválasztásáról
az esperes azonnal intézkedik. Az egyházközség ügyvitelére a választásmegtörténtéig az Egyházmegyei Elnökség a helyi viszonyok figyelembevételével ideiglenes vezetőséget alakít, vagy valamelyik szomszéd egyházközség presbitériumának ad megbízást.
Ha a gyülekezet a feloszlatott presbitérium helyére nem akar újat
választani, vagy ha a megválasztottak az ügyek rendes vitelét megtagadják, az ügyvitel az Egyházmegyei Elnökség fenti rendelkezése szerint marad a legközelebbi Egyházmegyei Közgyűlésig.
Hatodik fejezet
Az Egyházközségi Közgyűlés
61. §. Az Egyházközségi Közgyűlés az egyházközség legfőbb határozathozótestülete. Az Egyházközségi Közgyűlést az egyházközségösszes választójogosult tagja alkotja.
Az Egyházközségi Közgyűlés elnöksége a presbitérium elnöksége,jegyzője pedig a presbitérium jegyzője.
62. §. A választói közgyűléseken kívül, legalább évenként egyszerrendes Egyházközségi Közgyűlést kell tartani, amely megvitatjaaz egyházközség életéről, feladatairól, a presbitérium, különféle gyülekezeti, missziói szervezetek életéről, a diakóniai munkák helyzetéről és a katekézisről szóló jelentéseket.
Az Egyházközségi Közgyűlés megvitatja továbbá a presbitériumnak azokat a határozatait, amelyek:
a) ingatlan vagyon szerzésére, elidegenítésére, megterhelésére;
b) egyházmegyei és egyházkerületi jóváhagyás alá tartozó kölcsönfelvételére;
c) rendes egyházi teherviselésre, esetleg új intézmények és építkezések miatti rendkívüli egyházi teherviselésre vonatkoznak. Az e tárgyakra vonatkozó presbitériumi határozatot az Egyházközségi Közgyűlés hozzájárulásával együtt kell jóváhagyásra felterjeszteni
a felsőbb egyházi testületekhez. Az egész egyházközség lelki életét alapvetően érintőkérdésekben az egyházmegye elnöksége rendkívüli Egyházközségi Közgyűlést hívhat össze, amelyen az egyházmegye esperese vagy megbízottja elnököl. Ezt azonban a lelkészi hivatallal előzőleg közölni kell. A gyűlésről felvett jegyzőkönyvet az Egyházmegyei Tanács megtárgyalja, s határozathozatalával együtt felterjeszti az Igazgatótanácshoz.
63. §. Az Egyházközségi Közgyűlés összehívása a közgyűlést megelőzőkét vasárnap szószéki meghirdetés által történik. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés rendjére, a határozathozatalban való részvétel
kötelezővoltára, a feloszlatásra, a jegyzőkönyvre vonatkozólag apresbiteri gyűlésekre nézve megállapított szabályok kötelezőek. A választói közgyűlés határozathozatalára a választási szabályzatok érvényesek. Más természetűkérdésekben a közgyűlés viszonylagos