A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének a Tiszántúli Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségével közösen tartott Konferenciája
programja
„Erdélyi fejedelmek, akik a magyar református egyházat szolgálták”
Helyszín: Nagyvárad Rogériusz Egyházközség
2010. augusztus 27.
Péntek
15.00 -16.30Érkezés, elszállásolás ( Arany János kollégium ),
16.30 -17.15Köszöntés, tájékoztatás, bemutatása a KREK-nek
Csűry István, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke
Derencsényi István, a Tiszántúli Egyházkerület főjegyzője
17.15 -17.45Nyitó áhítat – Kerekes József, lelkipásztor, Nagyvárad- Rogériusz
17.45 -18.00A Konferencia megnyitása, köszöntések
- László Kálmán KREK PSz elnöke
- Dr. Imre Sándor TREK főgondnoka, MRPSZ TTSZ elnöke
18.00 - 18.45Bocskai István és a bécsi béke
Előadó: Dr. Szabadi István, a TREK Levéltárának igazgatója
18.45 - 19.15Megbeszélés
19.15 - 19.45A helyi gyülekezet műsora
20.15 – 21.00Vacsora
21.00 – 22.00Éden zenekar ( Debrecen Nagytemplomi Egyházközség ) vagy a Db. Kossuth
utca -iEgyházközség Ifjúsági Csoportjának Esti Muzsikája
2010. augusztus 28.
Szombat
8.00 – 8.30Reggeli
9.00 – 9.45Reggeli áhítat – Kövendi István, Lórántffy Zsuzsánna Református
Gimnázium iskola lelkésze
10.00 – 10.45Református fejedelmek iskola politikája
Előadó: dr. Pálfi József Nagyvárad – Réti lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára
11.00 – 11.45I. Rákóczi György, Lórántffy Zsuzsánna fejedelemasszony és a Váradi Biblia
Előadó: dr.Tunyogi Lehel lelkipásztor
11.45 – 12.30Megbeszélés
13.00 – 14.00Ebéd
14.30 – 15.15Fejezetek a nagyváradi református kollégium Rákócziak-korabeli (17.
Századi) történetéből.
Előadó: Pénzes Tiborc Szabolcs, aki a KRE Puritanizmuskutató Intézetének
munkatársa
15.15 – 15.45Megbeszélés
15.45 – 16.00A konferencia értékelése és bezárása
Jelentkezési határidő 2010 augusztus 15. Szeretettel várunk mindenkit.
Tóth Zsigmond
A KREK PSZ és a TREKPSZ közösen tartott konferenciája
Bocskai István és a bécsi béke
Pénteken, augusztus 27-én a nyitó áhítatot követően került sor a tulajdon képeni hivatalos megnyitóra, amikor László Kálmán a KREK PSZ elnöke, illetve Imre Sándor a Tiszántúli Ref. Egyházkerület főgondnoka, a MREPSZ Tiszántúli Területi Szervezet elnöke ismertette a jelenlévőkkel a teljes programot, és azt hogy hogyan is jött létre ez a közös konferencia a két egyházkerület illetve a két PSZ között.
Ezt követően egy nagyon érdekes előadás következett Dr, Szabadi IstvánA TREK Levéltárának igazgatójaelőadásában, Bocskai István és a bécsi béke címmel.
A bihari származású Bocskai István aki ugyan Kolozsvárott születetett mindig isKismarjainak vallotta magát, hiszen itt nevelkedett itt éltek szülei akik itt is vannak eltemetve areformátus temetőben. Ifjú kora ellenére mint nemes apródkerül a bécsi udvarban, majd 1592. váradi kapitány és bihari főispán. Báthory Zsigmond fejedelemnek a Habsburg Rudolffal kötendő szövetséget tanácsolja. 1604: Az alkotmány és a vallásszabadság megvédésére fegyverbe szólítja a nemzetet. Egész Erdély és Magyarország támogatja.
Az erdélyi vármegyék és a székelyek Bocskait már 1605 febr. 21-én Nyárádszeredán, a magyarországi rendek pedig ápr. 20. Szerencsen Magyarország és Erdély fejedelmévé kiáltják ki. E méltóságában a török szultán Budára küldött athnámejával megerősíti, sőt királyi koronát is ajándékoz számára.
A török barátságát Bocskai megtartja, de a királyi címet és méltóságot elutasítja magától. Habsburg Mátyás főherceg kierőszakolja a lelki betegségbe süllyedt Rudolftól a békealkudozások megkezdését. Mátyás főherceg a lengyelországi bujdosásából hazahívott Illésházy Istvánt, a fölkelő rendek előtt is népszerű főurat kéri meg a közbenjárásra.
1606- ban Bocskai a fáradhatatlan Illésházy segítségével köti meg a bécsi békét, mely a nemzet jogait teljesen biztosította. A békében Rudolf újra megerősíti az alkotmányt s a protestánsok szabad vallásgyakorlatát; megígéri, hogy a jövő országgyűlésen nádor fog választatni s hogy Mátyás főherceg magyar tanácsosaival és a nádorral egyetértésben fog helyette kormányozni; a tisztségre csak magyarokat nevez ki. Bocskait elismeri Erdély fejedelmének s megerősíti az erdélyi rendek fejedelem választási jogát.
A bécsi békét mintegy kiegészítette a zsitvatoroki béke, melyet Bocskai ír alá a törökökkel.
1606 december 29: Bocskai nem sokáig élvezhette nagy vívmányait, nem kevéssel reá, ugyanazon évben, állítólag Kátay Mihály kancellárjától megmérgezve, meghalt. Bocskai hívei Kátayt ezért a kassai piacon felkoncolták.
Bocskai István fejedelem uralkodása nevezetes korszaka Magyarország történetének. A bécsi béke oly vívmány volt, mely megalkotóját történelmünk legnagyobb alakjainak egyikévé avatta.
Az érdekes élőadást megbeszélés követett, majd a Nagyvárad-rogériuszi énekkar műsorát hallgathattuk meg Kozma Gyula karnagy irányításával.
Az esti vacsorát követően, amelyet az Arany János kollégium kantinjában fogyaszthatták el a résztvevők, fellépet a Debrecen Nagytemplomi Egyházközség Éden nevű zenekara, agy sikert aratva a jelenlevők közt.
Tóth Zsigmond
A KREK PSZ és a TREKPSZ közösen tartott konferenciája - szombat
Szombaton reggel folytatódott aKREK PSZ és a TREKPSZ közösen tartott konferenciája ugyanott a nagyvárad-rogériuszi szép, új , impozáns református templomban reggeli áhitattal, amelyet Kövendi István a Lórántffy Zsuzsánna Református Gimnázium iskola lelkésze tartott a János Evangéliuma 3:30 alapján
„Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.” – hallhattuk az Igéből.
A reggeli áhitatot egy érdekes előadás követett dr. Pálfi József, Nagyvárad-réti lelkipásztor, a Partium Keresztyén Egyetem tanára előadásában, Református fejedelmek iskola politikája címmel. Arról értekezett az előadó, miként viszonyultak az egyházi iskolákhoz a korabeli fejedelmek, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György és Apafi Mihály, hiszen Mátyás király halála után hanyatlásnak indult a tudomány és a vallás. Tulajdonképpen igazából csak majd a XVII. Században kezdődött el az iskolák és a tudomány kialakítása Báthori István korában aki nagy hangsúlyt fordított az oktatásra. Neki volt a tanítványa Bethlen Gábor akinek feladata volt a felsőoktatás tovább vitele. Báthori fejedelem hűségesen olvasta a Szentírást, minden útjára két dolog kísérte el elmarathatatlanul, a Biblia és hűséges kardja. Olyan korabeli iskola rendszert alakított ki, amelynek saját szabályzata, könyvtára, de nyomdája is volt.
Ezeket az okos oktatási eszmét és építkezéstfolytatták a Rákócziak és Apafi Mihály is, hiszen abban az időben minden református egyházközség mellett ott voltak a református iskolák, hiszen a református lelkész mellett fel kellett nőjön az a református réteg, amely tovább viszi és felvállalja a református egyház eszméinek tovább vitelét.
Eme érdekes előadást egy másik követett Fejezetek a nagyváradi református kollégium Rákócziak korabeli (XVII. Század) történetéből címmel, dr. Pénzes Tiborc Szabolcs, aki a KRE Puritanizmus kutató Intézetének munkatársa.
Az előadásból megtudhattuk, hogy a váradi iskola és kollégium az 1645 – 1660 közötti időszakban virágzott, hiszen a minimális fejedelmi támogatással strukturális felépítése megállta helyét a felsőoktatási intézmények között, hiszen az akkori váradi iskola intézményei a puritanizmus fellegvára volt.
Az előadásokat követően pihentető képen a Debrecen-i Kossuth utcai egyházközség Ifjúsági Csoportja egyzenés – versesösszeállítással kápráztatta el a résztvevőket.
Az ebédet követően előbb Szilágyi Sándor a Magyar Református Egyház Presbiteri Szövetsége ( MRE PSZ) főtitkára beszélt a szervezet megalakulásáról, életéről és tevékenységükről, majd ezt követően Szabó Dániel a MRE PSZ elnöke szólt a Presbiteri Szövetség külmissziójának fontosságáról, hiszen ha mi magyar reformátusok kevesen is vagyunk szerte a világon nagy hangsúlyt fektetnek a református egyház fennmaradására és bővítésére.
Befejező előadásként dr. Tunyogi Lehel lelkipásztor tartott egy érdekes előadást a Váradi Bibliáról.
A Váradi Biblia különlegessége, hogy más mint a többi Biblia, hiszen itt már az első oldalon jelen van egy úgynevezett Summarium- összefoglaló,a Glossarium – szójegyzetek,és a Textuarium- széljegyzetek, hogy az olvasó könnyebben megérthesse a Biblia szövegét. Nyomtatása 1657-ben, tízezer példányban kezdődött Nagyváradon Bethlen István, I. Rákóczy György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna, Rhédei Ferenc és Barcsay Ákos, valamint egypár tiszántúli ref. egyházmegye adományaiból. Közben a török támadás a vár és a város elestével fenyegetett. A vár feladásának egyik feltétele az volt, hogy a már kinyomtatott példányokat, a nyomtatáshoz szükséges papírt és a nyomdai felszerelést épségben kiengedik a törökök a várból.
A feltételt elfogadta a támadó fél, így jutott ki Váradról a nyomdász és minden, ami a Biblia nyomtatásához szükséges volt és fejezhette be a kiadást 1661-ben Kolozsvárott felállított műhelyében Szenci Kertész Ábrahám kevesebb, mint 6000 példányban.
„Váradi”-nak nevezik, mert a munka ott indult el. A magyar nyelvű Biblia a Károli-féle szöveget tartalmazza Köleséri Sámuel átdolgozásával és széljegyzeteivel. A Károli-Biblia revíziójának a történetében az ún. Váradi Biblia megjelenése nagy fordulat volt.
Az előadás befejeztével Venter Miklós a KREK PSZ főtitkára és Imre Sándor a MRE főgondnoka, a Tiszántúli Területi Szervezet elnöke köszönték meg a jelenlévőknek a hasznos és közös együttlétet reményüket fejezték ki, hogy azok akik részt vettek a két napos rendezvényen kellemes élményekkel gazdagodva térnek haza.