BIHARI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE PRESBITERI SZÖVETSÉGE

Az MRPSz Tahiban, szeptember 3-5. között rendezte a minden páratlan évben szokásos, immár 11-ik Országos Konferenciáját, amelynek témája „Kálvin a gyülekezetek mindennapjaiban” volt.

A Magyar Református Presbiteri Szövetség 11. Országos Konferenciája

Az MRPSz Tahiban, szeptember 3-5. között rendezte a minden páratlan évben szokásos, immár 11-ik Országos Konferenciáját, amelynek témája „Kálvin a gyülekezetek mindennapjaiban” volt. A Kálvin-évek sorozatába illő konferencia egyrészt olyan, Kálvin által is kezelt kérdéseket vizsgált, amelyek a presbitereket a mindennapjukban érintik, de többségükben kevés ismeretük van arról, hogy Kálvin hogyan vélekedett azokról. Másrészt a konferencia foglalkozott a társadalmunkat érintő gazdasági-pénzügyi válsággal, mivel a presbitereknek, akik érintkeznek gyülekezeti tagokkal és kívülállókkal, akiknek ez központi kérdésük, nem térhetnek ki a válságra vonatkozó kérdések elől.

Az első nap programját a Nagyvárad-Velencei Egyházközség vendég lelkipásztorainak szolgálata nyitotta meg. Nt. Farkas Antal vezető lelkipásztor áhítatában, melyet az I. Krón. 13 alapján tartott, azt emelte ki, hogy amint a szövetség ládájával Izráel évtizedekig nem törődött, életünkben is vannak szent dolgok, melyek nincsenek a helyükön. Ezután nt. dr. Zabán Bálint Írországban nemrégen doktorált lelkipásztor tartott vetített képekkel illusztrált előadást Kálvin életéről és tanításáról. Ennek egyik központi gondolata annak kiemelése volt, hogy mennyire sokoldalúan képzett volt Kálvin a jog, a bölcsészet, sőt, a természettudományok terén is. Nagy vonalakban vázolta, hogyan lett a Picardiából, vallásos katolikus családból származó, eredetileg jogásznak készülő Jean Cauvin-ből küzdelmek, többszöri menekülés után a reformáció alapvetésének, az Institució-nak a szerzője.

Ezután dr. Békefy Lajos, a „Presbiter” c. lap főszerkesztője „Kálvin időszerűsége” címmel Kálvin emberi, spirituális és teológiai időszerűségét emelte ki. Fontos gondolat volt az előadásban, hogy Kálvin mennyire rácsodálkozott és gyönyörködött Isten minden megnyilvánulásában, a természetben, a tudományokban és a társadalomban egyaránt. Kiemelte, hogy Kálvin milyen fontosnak tartotta a zsoltárokat a liturgiában. Nem ítélte el, sőt, értékelte a képzőművészetet, de annak helyét nem a templomban látta helyesnek.

A második nap délelőttjén Fodor István, a köztársasági elnök tanácsadója „Hogy jutottunk ide és hogyan tovább?” címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a jelenlegi válságról, annak okairól és a kilábalás lehetőségéről. Különösen mellbevágóak azok a közvéleménykutatási eredmények, amelyek hazánkban az erkölcsi válságra, így pl. az adócsalás elfogadottságára utalnak. Kifejtette, hogy a jelenlegi irányzat az állami gondoskodás felszámolására tarthatatlan és fenn kell tartani a gondoskodás intézményeit és területeit. Nem elegendő csak a költségvetést rendbe hozni, hanem a rend, a közjó megteremtését is célul kell kitűzni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy egy politikai fordulat után népes tábora keletkezik a kritikusoknak, akik a változásokat túl lassúnak találják és hajlandóak arra, hogy minden baj okozójának az új politikai irányzatot és annak képviselőit tartsák.

A gazdasági kérdésekhez tartozott ezután annak vetített képes áttekintése, hogyan gazdálkodik a Magyarországi Református Egyház és főként az egyházközség; milyen szabályok kell, hogy érvényesüljenek annak érdekében, hogy a költségvetés átlátható legyen és legyenek források a misszióra, a diakóniára, az tanintézetek támogatására. Végül az egyéni-családi gazdálkodást vették sorra az előadók, dr. Ritoók Pál és dr. Szilágyi Sándor elnökségi tagok. Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte nt. Fónagy Miklós tb. esperes, Veres Sándor dunamelléki főjegyző és az előbbiek részvételével, amelyből kiderült, hogy az Ige szerint nem a tized, hanem a mellettünk élők és egyházunk szükségletei a döntőek abban, milyen mértékben áldozunk az anyagiakból mások javára.

A második nap délutánján Fónagy Miklós tb. esperes bemutatta, hogyan végzik a presbiterképzést az Északpesti Egyházmegyében, a közeli települések egyházközségeiből alakult ú.n. kiskörökben, amelyekben rendszeresen szerepet vállalnak presbitereik is egy-egy előre megadott téma feldolgozásával és előadásával. Emellett az ilyen, kéthavonta rendezett találkozóknak előnye, hogy a presbiterek megismerik a szomszédos egyházközségek életét, gondjait és örömeit és barátságok szövődnek családok között.

Ezután dr. Tőkéczki László dunamelléki főgondnok „Kálvin, népegyház, hitvalló egyház” címmel tartott előadásában kiemelte, hogy a reformáció terjedésével az önigazgatás sajátos formája is kialakult az egyházközségekben. Míg az ősegyház egyenlő jogú tagok közössége volt, az államegyházzá válás után a római egyház hierarchikus, államszerű szervezetté vált. A reformáció újra rájött, hogy nem beleszületés, hanem egyéni döntés kell, hogy az egyháztagság alapja legyen. A török hódoltság alatt lértehozott és fenntartott egyházi iskolákban tanulók az önigazgatást tanulták és honosították meg városaikban. A későbbi időkben, amikor újra a népegyházi szemlélet kezdett elterjedni egyházunkban, annak a puritanista, pietista mozgalmak, illetve az ébredési mozgalmak állták ennek útját.

Derencsényi Zsuzsa, a Schweitzer Albert Zuglói Szeretetotthon Alapítvány elnöke, előadásában elmondta, hogy Kálvin szerint szeretetszolgálat nélkül az egyház félkarú és a diakóniára mindig gondot kell, hogy fordítson. Egy „ispotályt”, fertőző betegek ápolását végző kórházat is alapított Genfben.

A konferencia során esti áhítatot tartott Szénási László tahi és Trencsényi László bp.-pestújhely-újpalotai lelkipásztor. A konferencia zárásaként úrvacsorás istentiszteleten vettek részt a megjelentek, amelyen Steinbach József dunántúli püspök hirdette az Igét a Péld. 8:34 alapján, bíztatva, hogy a boldogság keresésében ne elégedjünk meg félúttal, lépjünk be Istenünknek azon az ajtaján, amelynek őrizése is boldoggá tesz, mint presbitereket, de a teljesen átadott élet nyújt igazi boldogságot.

A konferencián több, mint 90 fő vett részt az egész országból, sőt, határon túlról is. Állásfoglalását az MRPSz a Presbiter c. újság következő számában tesszük közzé.

SzS

A beszámolót a MRPSZ honlapján megjelentek alapján  teljes terjedelmében közöljük.