107. §. Az egyházkerület több egyházmegyének az egyházi közigazgatás, kormányzás és rendtartás céljából szervezett közössége. A Romániai Református Egyházat két egyházkerület alkotja: az Erdélyi Református Egyházkerület és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület.
108. §. Az egyházkerületek területi beosztásának megváltoztatásáról az érintett egyházmegye és egyházkerület közgyűlésének előterjesztésére a Zsinat határoz.
A két egyházkerület, az alapelvek azonossága mellett, szervezetében és kormányzatában, a történelmi fejlődés folyamán részben különbözik egymástól:
a) az egyházmegyei és egyházkerületi tisztségviselők, valamint azsinati tagok választása az illetőegyházkerület választási szabályzataszerint történik;
b) az Erdélyi Egyházkerületben az egyházmegyék 1 főgondnokotés 1 gondnokot, a Királyhágómelléki Egyházkerületben pedig 1 főgondnokot és 1 presbiteri főjegyzőtválasztanak. Az Erdélyi Egyházkerületben 3 egyházkerületi főgondnokot, a Királyhágómelléki Egyházkerületben pedig 1 egyházkerületi főgondnokot és egy presbiteri főjegyzőt választanak. 109. §. Az egyházkerület önkormányzati, felügyeleti és igazgatási feladatait a következőtestületek teljesítik:
a) az Egyházkerületi Közgyűlés,
b) az Egyházkerületi Igazgatótanács.Tanácsadási jogkörrel bír:
a) a Püspöki Szék vagy Esperesek Kollégiuma,
b) a Gondnokok Kollégiuma.
c) a Presbiteri Szövetség.
Második fejezet
Az egyházkerület tisztségviselői
110. §. Az egyházkerület tisztségviselői a következők: a püspök,a főgondnokok, a lelkészi főjegyző(püspökhelyettes), a presbiterifőjegyző, a lelkészi és a presbiteri jegyzők, a missziói előadó, a katekétikai előadó, az egyházzenei előadó, az ifjúsági előadó, az
igazgatótanácsosok, a fegyelmi bizottsági tagok.
111. §. Az egyházkerületi tisztségviselők mandátuma 6 évre szól. A püspököt, a főjegyzőket és a főgondnokokat, az egymást követőciklusokbancsak egyszer lehet újraválasztani, a többi tisztségviselőakárhányszorújraválasztható. A lelkészjellegű tisztségviselők megbízatása a nyugdíjazással véget ér. A megüresedőegyházkerületi tisztségekre, amelyek zsinati tagsággal járnak, a megüresedéstől számított 30 napon belül időközi választásokat kell kiírni. A többi megüresedett tisztséget a következő rendes közgyűlésen kell betölteni.
112. §. Minden egyházkerületi tisztségviselőaz Egyházkerületi Közgyűlés előtt esküvel foglalja el tisztségét.
A) A püspök
113. §. Az Egyházkerületi Közgyűlés a legalább 15 éve önálló lelkipásztori állást vagy lelkipásztori képesítéshez kötött rendes tanári állást betöltők közül püspököt választ.
114. §. A püspöknek saját egyházkerületében lelkészi hivatalt kell betöltenie.
Ha más egyházkerületből választották püspökké, a választás jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül az egyházkerületben lelkészi állást kell elfoglalnia.
Lelkészi teendőinek végzését, esetleges helyettesítését az illetékes egyházközség szabályozza. Megbízatásának lejárta után önálló lelkipásztorként szolgál tovább, ha pedig tanár volt, visszatérhet atanári pályára.
115. §. A megválasztott püspököt az Egyházkerületi Közgyűlésenaz esperesi kar iktatja hivatalba.
116. §. A püspök törvényes helyettese a lelkészi főjegyző(püspökhelyettes), szükség esetén jog- és hatásköre gyakorlásánakegy részét a lelkészi főjegyzőre átruházhatja.
A püspök jog- és hatásköre
117. §. 1. Általában:
Az egyházkerületben folyó igehirdetésnek és minden egyházépítő munkának a felügyelete.
2. Az egyházkerület képviselete és felügyelete terén:
a) mint az egyházkerület lelkészi elnöke, a főgondnokkal együttképviseli az egyházkerületet az egyházat érintőhivatali ügyekben,az állammal (a parlament, a kormány, a bíróság és egyéb hatóságok), más egyházakkal, valamint bármely jogi személylyel
szemben;
b) őrködik az egyház autonómiájának tiszteletben tartása fölött;
c) őrködik hitvallásaink és egyházi törvényeink tiszteletben tartásafölött;
d) felügyel az összes egyházi tisztségviselőre és tisztviselőre, azegyház intézményeire a szolgálat, igazgatás és kormányzásvalamennyi ágában. Minden egyházi tisztviselőtől bármikorszóbeli vagy írásbeli jelentést kérhet;
e) minden évben köteles meglátogatni legalább 10 gyülekezetet az Egyházkerületi Vizsgálóbizottsággal (főgondnok, lelkészi főjegyzőés generális direktor), az illetőegyházmegye esperesének és főgondnokának, illetve gondnokának vagy helyetteseiknek kíséretében. A generális vizitációknak a megbízatás hat éve alatt mindegyik egyházmegyére ki kell terjedniük, beleértve az esperesi hivatalokat is;
f) felügyeli a gyülekezetekben és az egyházi iskolákban folyó tanítást,az állami iskolákban folyó vallásoktatást, a szeretetszolgálat intézményeit, a különbözőegyházi egyesületek, szövetségek,alapítványok munkáját.
3. Az egyházkormányzás és igazgatás területén:
a) a Zsinatnak és a Zsinati Állandó Tanácsnak tagja;
b) a főgondnokkal együtt elnöke az Egyházkerület Közgyűlésnekés az Igazgatótanácsnak; c) a Püspöki Széknek, illetve az Esperesek Kollégiumának hivatalból tagja;
d) összehívja a főgondnokkal együtt és az Igazgatótanáccsal egyetértve az Egyházkerületi Közgyűlést;
e) végzi mindazokat a teendőket, melyeket az egyházi törvényekés szabályrendeletek a hatáskörébe utalnak;
f) az Egyházkerületi Közgyűlésnek mind a saját munkájáról, mindaz egyházkerület helyzetéről és életéről jelentést tesz.
4. Az egyházi fegyelmezés terén:
A neki közvetlenül alárendelt hivatalnokokat és azokat a tisztségviselőket,akiket az egyházmegyei elnökségek hozzá utasítanak,elnöktársával együtt a jogorvoslat kizárásával meginti.
5. A lelkipásztorok képzése, képesítése, elhívása és alkalmazása
terén:
a) az egyházkerület Teológiai Intézetének közvetlen felügyelője azt bármikor meglátogathatja, életéről, ügyeiről a rektortól és a tanári kartól bármikor jelentést kérhet, fegyelmi ügyekben főfelügyeletet gyakorol. A megállapított tantervet és tanmenetetjóváhagyja. Az alapvizsgán, valamint a lelkészképesítővizsgákon
elnököl;
b) kinevezi a missziói egyházközségek lelkipásztorait és a segédlelkészeket.
Az esperes javaslatára szükség esetén az egyházközségbe a lelkipásztori állás betöltéséig helyettes lelkipásztort nevez ki. Abban az esetben, amikor az egyházközség lemond lelkészválasztói jogáról, helyettes lelkipásztort nevezhet ki.
c) a lelkipásztori szolgálatra teljes képesítést nyert ifjakat az Egyházkerületi Közgyűlés határozata alapján, az esperesi karral ünnepélyesen lelkipásztorrá avatja;
d) elbocsátó engedélyt adhat a más egyházkerületbe pályázó, illetőlegbefogadó engedélyt adhat a más egyházkerületből jelentkezőállandó és segédlelkészeknek, valamint a teológiai
hallgatóknak;
e) a püspök törzskönyvet vezettet az egyházkerület területén szolgálatot teljesítővalamennyi lelkipásztorról, segédlelkészről és mindazokról a lelkészjellegűegyénekről, akik az egyházkerület valamelyik egyházmegyéjébe tartoznak. Nyilvántartást vezettet az egyházkerület minden alkalmazottjáról, a presbitériumok tagjairól, az egyházközségek és egyházmegyék gondnokairól és főgondnokairól.
f) intézkedik és eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket a lelkipásztorok képesítéséről és alkalmazásáról szóló jogszabályok az őhatáskörébe utalnak.
6. A vallástanárok képzése terén:
A vallástanárképzőintézeteket felügyeli, jóváhagyja a tantervet és a tanmenetet, figyelemmel kíséri az intézmények hitbéli és erkölcsi életét. A képesített és kinevezett vallástanárokat ünnepélyesen kibocsátja a szolgálatra.
B) Az egyházkerületi főgondnok
118. §. Egyházkerületi főgondnokot az anyaszentegyház buzgóságban, hithűségben, áldozatkészségben példamutató tagjai közülkell választani, aki egyházunk érdekeinek minden irányban való képviseletére alkalmas. Egyházkerületi főgondnoknak csak az választható,aki presbiteri tisztséget töltött vagy tölt be.
Az Erdélyi Egyházkerület három főgondnokot választ, a rangidősaz ügyvezetőfőgondnok.
Az ügyvezetőfőgondnok betegsége, huzamosabb távolléte vagya főgondnoki tiszt megüresedése esetén a főgondnoki feladatokat a hivatalára nézve legidősebb következőegyházkerületi főgondnok, vagy a presbiteri főjegyzővégzi.
119. §. Az egyházkerületi főgondnok jog- és hatásköre:
a) a püspökkel együtt képviseli az egyházkerületet az egyházat érintőhivatali ügyekben, az állammal (a parlament, a kormány, a bíróság és egyéb hatóságok), más egyházakkal, valamint bármely jogi személlyel szemben;
b) felügyelői, ellenőrzői tisztet gyakorol a püspökkel együtt az egyházkerület tevékenysége, annak szellemi és anyagi ügyei, valamint az egyházkerület tanintézeteinek munkája fölött;
c) a püspöknek közvetlenül alárendelt hivatalnokokat és azokat a tisztségviselőket, akiket az egyházmegyei elnökségek a püspökhöz utasítanak, elnöktársával együtt a jogorvoslat
kizárásával meginti;
d) intézi elnöktársával együtt az egyházkerület ügyeit;
e) hivatalból elnöke az Igazgatótanácsnak és az Egyházkerületi Közgyűlésnek; f) tagja a Zsinati Állandó Tanácsnak és a Zsinatnak;
g) a püspökkel együtt intézkedik az Igazgatótanács és az Egyházkerületi Közgyűlés összehívásáról;
h) az egyházi fegyelmezés terén eljár az erről szóló szabályrendeletbenmegállapított hatáskörben.Jelen paragrafus pontjai az ügyvezetőfőgondnokra vonatkoznak.
C) Az egyházkerületi jegyzők
120. §. Az egyházkerületben egy lelkészi és egy presbiteri főjegyzőt, azonkívül – a szükség szerint – egy vagy több lelkipásztoriés presbiteri jegyzőt kell választani. A jegyzők számát az Egyházkerületi Közgyűlés állapítja meg. A Királyhágómelléki Egyházkerületben a presbiteri főjegyzőtagja az Igazgatótanácsnak és jegyzője a Gondnokok Kollégiumának.
D) A lelkészi főjegyző– püspökhelyettes
121. §. A lelkészi főjegyzőa püspök helyettese a 116. cikkely figyelembevételével.
Az egyházkerületben legalább 15 éve önállóan szolgáló lelkipásztorok közül kell választani. A lelkészi főjegyző hivatalánál fogva tagja az Egyházkerület Igazgatótanácsának, tagja
és jegyzője az Egyházkerületi Közgyűlésnek, a Püspöki Széknek, illetve az Esperesek Kollégiumának és az egyházi generális vizitációnak.
E) Az egyházkerületi missziói előadó (generális direktor)
122. §. Az Egyházkerületi Közgyűlés a szolgálatban álló lelkészek közül egyházkerületi missziói előadót választ. Feladata az egyházkerület missziói munkájának áttekintése, az egyházmegyei missziói előadók munkájának összehangolása. Az egyházkerületi missziói előadó ösztönzi, egybehangolja és ellenőrzi az egyházkerületi missziói bizottságok, belmissziói szövetségek, egyesületek munkáját, a missziói egyházközségek és szórványok
szervezését és gondozását. Az egyházkerületben folyó missziói munkáról minden évben
jelentést tesz az Igazgatótanácsnak és az Egyházkerületi Közgyűlésnek.
Az egyházkerületi missziói előadó hivatalból tagja az Egyházkerületi Közgyűlésnek, az Igazgatótanácsnak, a PüspökiSzéknek, illetve az Esperesek Kollégiumának, az Egyházkerületi Vizitációs Bizottságnak.
F) Az egyházkerületi katekétikai és ifjúsági előadó
123. §. Az Egyházkerületi Közgyűlés az önálló lelkipásztorok közülegyházkerületi katekétikai előadót választ. Feladata az egyházkerületben folyó katekétikai munka irányítása és ellenőrzése, az egyházmegyei katekétikai előadókkal való kapcsolattartás. Tevékenységéről
jelentést tesz az Igazgatótanácsnak és az Egyházkerületi Közgyűlésnek.
124. §. Az egyházkerületi ifjúsági előadót az Egyházkerületi Közgyűlés az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, illetve a Királyhágómelléki Református Ifjúsági Szervezet egyházkerületi elnökségének javaslatára az önálló lelkipásztorok közül választja. Feladata segíteni az ifjúsági egyesületek és csoportok szervezését, előmozdítani azok tevékenységét, őrködni hitvallási hűségük felett, kapcsolatot tartani az egyházmegyei ifjúsági előadókkal és az ifjúsági szervezetek egyházkerületi vezetőségével. Tevékenységéről jelentést tesz az Igazgatótanácsnak és az Egyházkerületi Közgyűlésnek.
G) Az egyházzenei előadó
125. §. A. Az egyházzenei előadót a Zsinati Zenei Bizottság javaslata alapján az Egyházkerületi Közgyűlés választja meg.
B. Az egyházzenei előadó jogköre és feladatai:
a) tanácskozási jogú tagja az Igazgatótanácsnak és a Közgyűlésnek;
b) tanácsadással támogatja az egyházkerületben folyó zenei tevékenységet,azaz a kántorok, a karnagyok és a zenetanárokmunkáját;
c) találkozókat, tanfolyamokat szervez;
d) tájékoztatókat, ismertetéseket és előadásokat tart lelkészek ésegyházzenészek számára;
e) felügyeli a kántorképzést, illetve -továbbképzést, és tagja azEgyházkerületi Vizsgáztató Bizottságnak;
f) őrködik az énekeskönyv helyes használatán, a gyülekezetiéneklés, valamint általában a zenei élet színvonalán és a templomi énekkarok tevékenységén;
g) jóváhagyásával végezhetőaz orgonák karbantartása és javítása.
Tagja az egyházkerületenként megalakítandó orgonafelügyeleteknek;
h) tevékenységéről évente beszámol az Igazgatótanácsnak és az
Egyházkerületi Közgyűlésnek.
H) Az egyházkerületi fegyelmi bizottsági tagok
126. §. Az Egyházkerületi Közgyűlés az arra érdemes lelkészek és presbiterek közül egyenlőszámban (7+7) fegyelmi bizottsági tagokat és póttagokat választ. Az egyházkerületi fegyelmi bizottsági tagok kötelesek az üléseken megjelenni, esetleges akadályoztatásukat
az elnökségnél bejelenteni. Az Egyházkerületi Fegyelmi Bizottság a fegyelmi szabályzat alapján működik.
Harmadik fejezet
A) Az Egyházkerületi Közgyűlés
127. §. Az Egyházkerületi Közgyűlés az egyházkerület legfőbb képviseleti és kormányzói testülete. Intézkedik az egyházkerület közigazgatására, kormányzására és vagyoni ügyeire vonatkozó minden kérdésben.
Alkotó tagjai:
– az egyházkerületi főgondnok vagy főgondnokok, a püspök, azegyházkerületi lelkipásztori főjegyző, jegyzők és az egyházkerületi missziói előadó, az egyházkerületi presbiteri főjegyző és jegyzők;
– minden egyházmegye esperese, főgondnoka, lelkészi főjegyzőjeés gondnoka, valamint az egyházmegyék által választott lelkészi és presbiteri képviselők, akik az illetőegyházmegye területén laknak, az egyházkerületi választási szabályzatban meghatározott számban;
– a Protestáns Teológiai Intézet Református Karának teológiai tárgyat (ószövetségi, újszövetségi, rendszeres, gyakorlati teológia és egyháztörténeti) vezetőtanárai, a Királyhágómelléki Egyházkerületben egy, a fentiekből választott tanár. Tanácskozási jogú tagjai a református kollégiumok igazgatói, az egyházkerület által fenntartott intézetek képviselői (az Egyházkerületi Közgyűlés által meghatározott számban), az egyházkerületi jogtanácsos, az egyházkerületi katekétikai előadó, az egyházkerületi ifjúsági előadó, az Egyházkerületi Nőszövetség elnöke, az egyházzenei előadó, az Egyházkerületi Lelkészértekezlet elnöke, az Egyházkerületi Presbiteri Szövetség elnöke, az Egyházkerületi Levéltári Bizottság elnöke, az Igazgatótanács előadó-tanácsosai, az Egyházkerületi Fegyelmi Bizottság elnöke, amennyiben külön képviselői megbízatásuk nincs.
128. §. Egyházkerületi Közgyűlést évente legalább egyszer kötelezőösszehívni. A Közgyűlést az Igazgatótanács határozata alapján a püspök és az egyházkerületi főgondnok, akadályoztatásuk esetén helyetteseik hívják össze. A meghívót a közgyűlés időpontja előtt legalább egy hónappal kell kiküldeni a beérkezett jelentésekkel együtt. A Közgyűlés javasolt tárgysorozatát a meghívóban meg kell jelölni.
129. §. A Közgyűlés nyilvános. Istentisztelettel kezdődik és áldással fejeződik be.
Szükség esetén a Közgyűlés elnöke zárt ülést rendelhet el.
130. §. A Közgyűlés határozatképes, ha alkotó tagjainak többsége jelen van.
A Közgyűlés jog- és hatásköre:
a) őrködik az evangéliumi tan tisztasága fölött, hogy Isten Igéjétaz egyházközségekben egyházunk hitvallásai szerint hirdessék és tanítsák;
b) gondoskodik a hitélet és az erkölcsi élet ápolásáról, erre nézve általános érvényűintézkedéseket tesz;
c) felügyel az egyház önkormányzati jogaira; valahányszor szükségét látja, felterjesztést intéz a kormányhoz és a parlamenthez, átiratot intéz a testvér egyházkerülethez és a
d) sZzsainbaátlhyorezn; deleteket alkot, és az egyházmegyei, valamint fellebbezés esetén az egyházközségi szabályrendeleteket jóváhagyja;
e) a Kánon értelmében intézkedik az egyházkerületi tisztségviselők és egyházkerületi bizottságok választásáról a választásiszabályzat értelmében;
f) gondoskodik a püspök beiktatásáról és a lelkészek felavatásáról(ordinatio, szolgálatra való kirendelés);
g) tárgyalja a püspök, az igazgatótanácsi és különféleegyházkerületi bizottságok évi jelentéseit, és az egyházkerület hit- és erkölcsi, vagyoni és közművelődési ügyeiben intézkedik;
h) felügyeli az egyházkerületben folyó missziói és egyházépítő munkát: gondoskodik a Szentírás, a hitvallások, az ágendáskönyv és énekeskönyv, valamint teológiai tudományos
és egyházépítőiratok, egyházi időszakos kiadványok kiadásáról és terjesztéséről;
i) felügyeleti jogot gyakorol az egyházkerület területén működő egyházi intézmények tevékenysége és anyagi helyzete fölött; j) gondoskodik az egyházkerület egyetemes szükségleteinek a fedezetéről, az egyházkerületi intézmények fenntartásáról, amissziói egyházközségek lelkipásztorainak fizetéséről, valamint a szegény gyülekezetek segélyezéséről;
k) jogerősen dönt az egyházközségek, a leányegyházközségekés a szórványok alakulása vagy változása ügyében és a szórványok, valamint az egyházkerület területén levőösszes egyházközségek egyházi kormányzat szempontjából való beosztásáról;
l) meghatározza az egyházmegyék javaslatai alapján azok területibeosztását, kezdeményezheti a kiigazítást;
m) felügyeletet gyakorol az egyházkerülethez tartozó egyesületek
és társaságok működése, egyházmegyei és egyházközségialapítványok kezelése fölött, jóváhagyja az alapítóleveleket,jogerősen dönt ingatlanok szerzésében vagy elidegenítésében;
n) irányítja, felügyeli az egyházkerülethez tartozó egyesületeket,szövetségeket és ifjúsági szervezeteket, gondoskodik azokműködéséről és jóváhagyja alapszabályzatukat;
o) határoz az egyházkerületnek szánt ajándék, örökség, hagyaték,kezelésre bízott alapítvány elfogadásában, és gondoskodikaz egyházkerület kezelésében vagy felügyelete alatt levő alapítványok hűés lelkiismeretes kezeléséről, azok évenkénti megvizsgálásáról;
p) gondoskodik az egyházkerület mindenneműköltségeinek fedezéséről;
r) határoz a lelkipásztori jelleg hatályban tartásáról;
s) felügyeli az egyházkerülethez tartozó egyházi levéltárakat, efelügyeleti jog gyakorlására levéltári bizottságot választ.
131. §. Az Egyházkerületi Közgyűlés maga állapítja megügyrendjét, az azon eszközölt változtatás a következőközgyűléstől kezdve érvényes. Az Egyházkerületi Közgyűlés határozatait 30 napon belül közzé kell tenni. Ha a határozat ellen törvényességi kifogás merül fel, azt a közzétételt követő15 napon belül írásban jelezni kell az egyházkerület
elnökségénél. Az elnökség köteles a törvényességi kifogást az Egyházkerületi Közgyűlés elé visszautalni.
B) Az Egyházkerületi Igazgatótanács
132. §. Az Egyházkerületi Közgyűlések közötti időszakban az egyházkerület kormányzati és közigazgatási főhatósága. Jog- és hatáskörét, valamint belsőszervezetét és ügyrendjét a Közgyűlés szabályrendelettel állapítja meg. Munkájáról köteles beszámolni az Egyházkerületi Közgyűlésnek. Az Igazgatótanács alkotó tagjai: az egyházkerület püspöke és főgondnokai, az egyházkerületi lelkészi és presbiteri főjegyző, a miszsziói előadó és az Egyházkerületi Közgyűlés által megállapított számban (fele lelkészi, fele presbiteri) a maga kebeléből választott tanácsosok. Az alkotó tagok fele arányában póttagokat is kell választani.
A Királyhágómelléki Egyházkerületben az Igazgatótanácsnak hivatalból tagja az Esperesek Kollégiumának elnöke, az Erdélyi Egyházkerületben pedig a Püspöki Szék által választott esperes. Esperes nem választható az Igazgatótanács tagjává. Az Igazgatótanács maga választja meg és iktatja hivatalba előadó-tanácsosait, tisztviselőit és más alkalmazottait.
Az Igazgatótanács tanácskozási jogú tagjai:
Az Igazgatótanács minden előadó-tanácsosa, az egyházkerületi jogtanácsos és az Egyházkerületi Lelkészértekezlet elnöke. A napirend szerint más tisztségviselők és tisztviselők is behívhatók tanácskozási joggal.
Az Igazgatótanács határozatképes, ha alkotó tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait egyszerűtöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
133. §. Az Egyházkerületi Igazgatótanács másodfokon jár el az
Egyházmegyei Közgyűlések határozatainak megfellebbezése tárgyában. Ilyen esetekben hozott határozatai jogerősek. Az 58. cikkely
e) és f) pontjában meghatározott esetekben dönt az egyházközségek ügyeiben, amelyeket az egyházmegyék hozzá hivatalból felterjesztenek, valamint fellebbezés esetén az egyházi közteherviselésben.
134. §. Az Egyházkerületi Igazgatótanács határozatait 30 napon belül közzé kell tenni, ellene a közzétételt követő15 napon belül az Egyházkerületi Közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést az Egyházkerületi Elnökséghez kell benyújtani.
C) Egyházkerületi Elnökség
135. §. Az Egyházkerületi Elnökséget a püspök és az ügyvezető főgondnok alkotja. Az Egyházkerületi Elnökség hatáskörébe tartoznak azok az ügyek, amelyeket a Kánon értelmében a két elnöknek együtt kell elintézni.
Az Egyházkerületi Elnökség, valamint a püspök határozata és intézkedése ellen fellebbezni lehet az Egyházkerületi Igazgatótanácsnál a kézbesítés napját követő15 napon belül, amennyiben az egyházi jogszabályok másként nem rendelkeznek. A fellebbezést a püspöki hivatalhoz kell benyújtani.
D) Püspöki Szék. Esperesek Kollégiuma
136. §. A Püspöki Szék, illetőleg az Esperesek Kollégiuma az esperesek testülete, amely választott elnökkel ülésezik. Javaslattevő és véleményezőtestület minden egyházi fórum felé, beleértve a Zsinati Állandó Tanácsot és a Zsinatot.
Hivatalánál fogva mindkettőnek tagja a püspök, tagja és jegyzője az egyházkerületi főjegyző, a Püspöki Széknek tagja az egyházkerületi missziói előadó is. A Püspöki Szék, illetve az Esperesek Kollégiuma szükség szerint ülésezik.
E) Gondnokok Kollégiuma
137. §. Az egyházmegyei főgondnokok és gondnokok egyházkerületenként kollégiumot alkotnak. Tagjai az egyházkerület és az egyházmegyék főgondnokai és gondnokai. A Gondnokok Kollégiuma választott elnökkel működik. Javaslattevő és
véleményezőtestület minden egyházi fórum felé, beleértve a Zsinati Állandó Tanácsot és a Zsinatot.
F) Egyházkerületi értekezletek
a) Egyházkerületi Lelkipásztori Értekezlet
138. §. Az egyházkerület területén működőminden lelkipásztor és lelkészjellegű tisztviselő tagja az Egyházkerületi Lelkipásztori Értekezletnek. Működési szabályzatát maga határozza meg, és az Egyházkerületi Közgyűlés hagyja jóvá. Az értekezlet maga választja meg elnökét
és tisztikarát, javaslatokat tehet az Egyházkerületi Igazgatótanácsnak és a Közgyűlésnek.
b) Egyházkerületi Presbiteri vagy Gondnoki Értekezlet és Szövetség
139. §. Az egyházkerület püspöke és főgondnoka – közös meghívással – Egyházkerületi Presbiteri vagy Gondnoki Értekezletet hívhat össze.
Elnöke az egyházkerületi főgondnok, akadályoztatása esetén helyettese. Az értekezlet javaslatokat tehet az Igazgatótanácsnak, illetve az Egyházkerületi Közgyűlésnek.
Ilyen értekezlet több egyházmegye részvételével tájegységenként is tartható.
Az Egyházmegyei Presbiteri Szövetségek Egyházkerületi Presbiteri Szövetséget hozhatnak létre, amelynek az Egyházkerületi Presbiteri Értekezlettel azonos jogai vannak.
Az Egyházkerületi Presbiteri Szövetség működési szabályzatát és ügyrendjét maga állapítja meg, és az Egyházkerületi Közgyűlés hagyja jóvá.
c) Más értekezletek
Hasonlóképpen az egyházi szolgálat más területeit érintőegyházkerületi értekezletek tarthatók (pl. vallástoktatók, katekéták, diakónusok stb).
Az értekezletek működési szabályzatukat maguk alkotják, amit az Egyházkerületi Közgyűlés hagy jóvá.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum