BIHARI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE PRESBITERI SZÖVETSÉGE

Az I. Hegyközi Presbiterképzés

     A presbiterképzést már régóta foglalkoztatja a KREK Presbiter Szövetségének elnöksége, ígéretek is elhangzottak a segítségnyújtáshoz, de ezek az ígéretek nagyon sok régióban elakadtak. Nem felelne meg az igazságnak, ha kijelentenénk, hogy ez így van az egész Partiumban, hiszen több egyházmegyében ez már egy bevált szokás, amikor eljönnek a hosszú téli tehetetlen nappalok, megtartják a presbiterképzéseket. A Bihari egyházmegyében ez még csak most érett be eddigi tudomásunk szerint, éspedig a Hegyközön, bár tévednénk!
     A bihari egyházmegye Presbiter Szövetsége nagy örömmel és megelégedéssel fogadta a hegyközi lelkészek ezen nemes kezdeményezését, miszerint a téli hónapokban más - más egyházközségben tanítják , képezik a presbitereket, hiszen a lelkipásztoroknak sem mindegy, hogy milyen munkatársakkal dolgoznak.
      Az első presbiterképzést Hegyközszáldobágyon tartották január 29-én szombaton délután 14 órai kezdettel, ahol jelen voltak Síter, Hegyközcsatár, Hegyközújlak, Hegyközpályi és Hegyközszáldobágy mintegy harminc presbitere lelkipásztoraik vezetésével. Kelemen István házigazda lelkipásztor köszöntése után igei szolgálatot tartott a Jeremiás 42:20-21 alapján, majd mint első előadó vezette be hallgatóit a Biblia ismeretébe.
     A házigazda lelkipásztor előadását, Szilágy Péter a Bihari egyházmegye presbiteri főjegyzőjének a presbiterekről és presbitériumokról szóló előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Szilágyi Péter beszélt az elmúlt esztendőbeli tapasztalatairól, hiszen főgondnokként minden egyházközségben megfordult, sokat látott, tapasztalt, amit megosztott a hallgatósággal is.
     Tóth Zsigmond az egyházkerület ügyvezető elnöke, a bihari egyházmegye jegyzője felszólalásában többek között a következőket mondta:
  „ A presbiterség nem puszta tisztség, egyházi rang, hanem felelősségteljes szolgálat, amelynek forrása az elhívatottság, a belső és külső elhívás.   Nagyon fontos, hogy a gyülekezetnek megfelelő lelki tulajdonságokkal rendelkező vezetői legyenek.
     A Biblia ismeretére azért van szükség, mert a presbitereknek alig kétharmada ol­vas naponta Bibliát, de akik olvasnak is, a napi szakaszokra osztott bibliaolvasás mellett nincs kellő áttekintésük a nagy összefüggésekről, a történeti körülményekről, melyek segítik az Ige jobb megértését. Ennek érdekében a lelkipásztorok presbiteri Biblia órákat kell tartsanak gyülekezetükben, de egyházmegyei és egyházkerületi szinten nagy szükség van a presbiter képzésre, hiszen ott olyan ismeretekre tehetnek szert, amit a mindennapi életben a gyülekezet tagjai közt hasznosíthatnak.
    A presbitereknek szorosan együtt kell dolgozzanak a lelkészekkel, nem úgy mint egyes gyülekezetekben, ahol állandó vita dúl a Presbitérium egyes tagjai és a lelkipásztor között. A jó együttműködés csak a gyülekezet javára válik, ott ahol jó a kapcsolat a presbiterek és a lelkész között ott a munka is hatékonyabb, úgy  anyagi mint a lelki téren is.
       A munkatársak bevonásával nem lesz kevesebb feladata a lelkésznek, hiszen a munkatársakat folyamatosan képezni, lelki gondozni kell. A szolgálókat össze kell hangolni. A munkatársak várják az eligazítást, a problémás esetek és helyzetek értékelését. Amikor egy csoport úgy tűnik, hogy önállóan is működik, akkor ott az újabb kihívás a lelkész előtt, hogy a következő területre megtalálja az alkalmas segítőt, és megszervezze, elindítsa a következő csoportot.
    Amikor arról beszélek, hogy minden presbiter és minden hitre jutott gyülekezeti tag a lelkész munkatársa kell, hogy legyen, akkor azt mondom, hogy a munkatársak olyanok, mint a lelkész kinyújtott és meghosszabbított karjai: én a két karommal egyedül legfeljebb 3 embert tudok megölelni, de ha sokan és egyre többen összefogódzkodunk, akkor egyre több embert tudunk magunkhoz ölelni. Ez a gyülekezet növekedésének egyik feltétele.
      Bizonyára jól esik a lelkésznek amikor egy-egy munkatárs azt mondja: „Köszönöm, tiszteletes úr vagy asszony, hogy rám bízta ezt a feladatot és megbízott bennem. Megtiszteltetés volt számomra, hogy segíthettem.”    
      A gyülekezet sokkal inkább olyan, mint egy nagy család, ahol és amiben mindenkinek meg van a maga feladata. Egy olyan család, ami a krisztusi szeretetközösségben él és dolgozik.”
    A hasznos együttlét szünetében és után a vendéglátók szeretetvendégséggel fogadták presbiter testvéreiket.
     Az I. Hegyközi Presbiterképzés következő színhelye a hegyközpályi egyházközség lesz február 26-án délután 14 órai kezdettel.