BIHARI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE PRESBITERI SZÖVETSÉGE

MÁSODIK RÉSZ

AZ EGYHÁZMEGYE

Elsőfejezet

Az egyházmegye szervezete

64. §. Az egyházmegye több egyházközségnek a kormányzás, rendtartás és közigazgatás céljából szervezett testvéri közössége.

 65. §. Az egyházmegyék területi beosztásának változtatásáról, valamint új egyházmegyék alakításáról – az érdekelt egyházközségek és egyházmegyék kezdeményezésére – az Egyházkerületi Közgyűlés határoz.

66. §. Az egyházmegye önkormányzati, felügyeleti és igazgatási feladatait a következőtestületek teljesítik:

a) az Egyházmegyei Közgyűlés;

b) az ennek kebeléből választott Egyházmegyei Tanács;

c) az Egyházmegyei Elnökség;

d) a Vizitációs Bizottság, amelynek tagjai: az esperes, a főjegyző, a főgondnok, a gondnok, a missziói előadó, a katekétikai előadó,az ifjúsági előadó és a számvevő.

Második fejezet

Az egyházmegye tisztségviselői és tisztviselői

67. §. Az egyházmegye tisztségviselői: az esperes, a főgondnok és gondnok, a tanácsosok, a fegyelmi bizottsági tagok, a lelkészi és nem lelkipásztori főjegyző, a lelkipásztori és nem lelkipásztori aljegyző, a missziói előadó, az ifjúsági előadó, a katekétikai előadó, a zenei előadó, a jogtanácsos, a számvevő, a pénztáros, a műszaki előadó és a levéltáros. A fentiek közül az esperes és a pénztáros tisztviselői feladatokat is ellát. Ezen kívül az Egyházmegyei Tanács más tisztviselőt is alkalmazhat.

68. §. Az egyházmegyei tisztségviselők választását és tisztviselők alkalmazását az egyházkerületek maguk szabályozzák. A lelkipásztori tisztségekre csak azt lehet megválasztani, aki az egyházmegyében önálló lelkipásztori tisztséget tölt be. Nem lelkipásztoritisztségre csak azt lehet megválasztani, aki presbiteri tisztet  töltött vagy tölt be.

69. §. Az egyházmegyei tisztségviselőket 6 évre választják. Lelkészjellegűtisztségviselők

esetében a ciklus a nyugdíjazással érvéget. Minden 6. évben általános tisztújítást kell tartani.

Minden tisztségviselőújraválasztható. Az esperest, a főgondnokotés a gondnokot az egymást követőciklusban csak egyszer lehet újraválasztani.

70. §. A tisztségviselők az Egyházmegyei Közgyűlés előtt hivatali esküt tesznek.

A) Az esperes

71. §. Esperesnek az egyházmegyében önálló lelkipásztori állást betöltőlelkipásztort lehet megválasztani, aki legalább 10 éve önálló lelkipásztori szolgálatot végez. A második lelkészképesítőután, helyettes lelkészi szolgálatban eltöltött időönálló lelkipásztori szolgálatnak számít. Az Egyházmegyei Közgyűlés kérésére indokolt esetben az Igazgatótanács a 10 éves szolgálati időtől eltekinthet. A megválasztott esperes e tisztségét csak addig viselheti, amíg az egyházmegyében önálló lelkipásztori hivatalt tölt be.

72. §. Az esperest, akadályoztatása esetén, az egyházmegyei lelkipásztori főjegyzőhelyettesíti. Az esperesi tisztség üresedése esetén 30 napon belül időközi választást kell kiírni.

Az esperes jog- és hatásköre

73. §. Az esperes jog- és hatásköre:

1. az egyházmegyei főgondnokkal együtt az Egyházmegyei Közgyűlésés az Egyházmegyei Tanács elnöke, hivatalánál fogva tagja az Egyházkerületi Közgyűlésnek és a Püspöki Széknek (Esperesi

Kollégiumnak);

2. elnöktársával, az egyházmegyei főgondnokkal együtt képviseliaz egyházmegyét;

3. az esperes az egyházmegyei főgondnokkal együtt azegyházmegyéhez tartozó egyházközségek és egyházközségitisztségviselők felügyelője, az egyházmegyei és a felsőbb egyházi hatóságok határozatainak végrehajtója;

4. elnöktársával, az egyházmegyei főgondnokkal együtt:

a) intézkedik az Egyházmegyei Tanács és közgyűlés összehívásáról;

b) elbírálja az egyházközségi választók névjegyzéke ellen beadottfellebbezéseket;

c) irányítja az egyházmegyében működőbizottságok tevékenységét;

d) részt vesz a fegyelmi eljárásban vádhatóságként;

e) kivizsgálja az egyházközségi panaszokat és szükség eseténelnöktársával együtt intést alkalmaz a jogorvoslat kizárásával, mindazokkal szemben, akik az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartoznak;

f) utalványoz elnöktársával egyetértésben a megállapított költségvetéskeretén belül;

g) felügyel az egyházmegye pénz- és vagyoni ügyeire; h) felügyel az egyházmegyelevéltárára és az egyházmegye területénlevőműemlékekre;

i) aláírja az alkalmazottak munkaszerződését, és azok munkájárafelügyel.

5. Az esperes külön hatásköre:

a) jelentést tesz az egyházmegye közgyűlésének az egyházmegyeéletéről;

b) intézkedik a törvények szerint a lelkipásztorok választása éshelyettesítése ügyében;

c) intézkedik az egyházközségi választások ügyében a törvénybenmegjelölt hatáskörében;

d) jóváhagyja az egyházközségek költségvetését és vagyonleltárát;

e) hitelesíti az egyházközségi választók névjegyzékét;

f) őrködik az egyházmegye területén folyó egyházépítő, missziói,nevelési és diakóniai munkák fölött;

g) törzskönyvet vezet az egyházi szolgálatba állókról, a törzskönyvinyilvántartás céljára szolgáló adatokat esetről esetre felterjeszti a püspökhöz, és azokat az egyházmegyei törzskönyvben is nyilvántartja;

h) pásztorolja a lelkipásztorokat és családjukat.

74. §. Az esperes az Egyházmegyei Vizitációs Bizottsággal legalább háromévenként minden egyházközséget meglátogat, lehetőleg úgy, hogy minden évben az egyházközségek 1/3-a sorra kerüljön. Az egyházmegyei vizitáció időpontjáról az egyházközséget 15 nappal azelőtt írásban értesíti. A lelkész jelzett időre a presbitériumotösszehívja. A Vizitációs Bizottság egyszerűés tisztes ellátásáról, szállításáról minden egyházközség gondoskodik. Az esperes egyházközségét az egyházmegyei főjegyzővezetésével ugyanaz a bizottság látogatja meg.

Indokolt esetben az esperes rendkívüli egyházmegyei vizitációt tarthat.

75. §. A vizitációról a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyben kitér az anya-, a leány-, a szórvány- és a missziói egyházközségek hitéletének kérdéseire, erkölcsi és anyagi helyzetére:

a) a hitélet terén ellenőrzi az istentisztelet rendjét, annak mind vasárnapokon, mind hétköznapokon való megtartását, a bibliaés kátémagyarázat gyakorlását, az iskolai és gyülekezeti vallástanítást, a konfirmációi előkészítést, az istentiszteletlátogatást,

az úrvacsorázók számát és az egyházfegyelegyakorlását. Figyelme kiterjed az egyházi szertartást mellőzőkre is. Számba veszi a diakóniai, az egyházépítő, missziói és ifjúsági

munkákat, a belmissziói szövetségek és egyesületek tevékenységét, a presbiternevelést, valamint az egyházi oktatási intézmények helyzetét. Számba veszi a népmozgalmi adatokat;

b) a szervezési és anyagi ügyek terén ellenőrzi a presbitérium és a közgyűlés szabályszerűműködését, jegyzőkönyveit, az egyházközség  levéltárát, irattárát és leltárát, az ingatlanok jogihelyzetét, a tőkepénzek, alapok és alapítványok elhelyezését, kezelését és rendeltetésszerűfelhasználását. Ellenőrzi a díjlevél csonkítatlan betartását. Megvizsgálja a pénztár helyzetét,  az évi számadások szabályszerűvezetését, az épületek jókarbantartását, tűzkár elleni biztosítását, a hivatalnokok javadalmának, az adónak, illetékeknek pontos kifizetését – általában az egyházközségi közigazgatás egész menetét;

c) a vizitációs bizottság külön lelkigondozói feladata, hogy figyeljenaz egyházi tisztviselők magatartására, a lelkipásztor ésmás tisztviselők közötti viszonyra, valamint a lelkipásztor

magánéletére is;

d) a vizitációs bizottság a gyülekezet előtt beszámol a végzett

munkájáról.

A vizitációkról készült jegyzőkönyvek egy példányát az egyházmegyeiirattár őrzi, ezek alapján pedig az esperes jelentést tesz az Egyházmegyei Közgyűlés előtt.

76. §. Az esperes határozatai, intézkedései ellen az intézkedés, illetve a kézbesítés napját követő15 nap alatt fellebbezés adható beaz Egyházmegyei Tanácshoz. A fellebbezést az esperesi hivatalhoz kell benyújtani, amelyik köteles azt haladéktalanul, de legtöbb 5 napon

belül továbbítani.A fellebbezésnek a kivizsgálás idején a megfellebbezett határozat

végrehajtására halasztó hatálya nincs. A tanács határozata jogerős.

B) Az egyházmegyei főgondnok és gondnok (a

Királyhágómelléki Egyházkerületben: világi főjegyző)

77. §. Egyházmegyei főgondnoknak, gondnoknak olyan egyháztagotkell választani, aki a hitéletben, az egyház szolgálatában kipróbált, az egyház kormányzatának vezetésére és érdekeinek megvédésére alkalmas, és aki presbiteri tisztet töltött vagy tölt be.

A főgondnok és gondnok hivatalánál fogva tagja az Egyházmegyei Közgyűlésnek, Tanácsnak, az Egyházkerületi Közgyűlésnek és a Gondnokok Kollégiumának. A gondnok a főgondnok helyettese.

78. §. A főgondnok, illetve gondnok hatásköre:

A főgondnok, elnöktársával, az esperessel együtt:

a) képviseli az egyházmegyét,

b) intézkedik az Egyházmegyei Tanács és közgyűlés összehívásáról;

c) elbírálja az egyházközségi választók névjegyzéke ellen beadottfellebbezéseket;

d) irányítja az egyházmegyében működőbizottságok tevékenységét;

e) részt vesz vádhatóságként a fegyelmi eljárásokban;

f) intést alkalmaz elnöktársával együtt, a jogorvoslat kizárásával, mindazokkal szemben, akik az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartoznak;

g) utalványoz elnöktársával egyetértésben a megállapított költségvetés keretén belül;

h) felügyel az egyházmegye pénz- és vagyoni ügyeire;

i) felügyel az egyházmegye levéltárára és az egyházmegye területén levőműemlékekre;

j) aláírja az alkalmazottak munkaszerződését, és azok munkájára felügyel.

C) Az egyházmegyei tanácsosok és fegyelmi bizottsági tagok

79. §. Az egyházmegyei közgyűlési tagok soraiból lelkipásztor és presbiter tanácsosokat kell választani. A választandó egyházmegyei tanácsosok összlétszáma 6, 8 vagy 10 lehet, egyenlőszámban lelkipásztor és presbiter tanácsos. A tagok számának megfelelőfele

arányban póttagokat kell választani.

80. §. Az egyházmegye lelkipásztorai és presbiterei közül a közgyűlés Fegyelmi Bizottságot választ. Tagjainak (tanácsbíráknak) száma 5, mégpedig 3 lelkipásztor és 2 presbiter. A FegyelmiBizottságba 5 póttagot is kell választani, mégpedig 2 lelkipásztort és3 presbitert.

Ugyanazon személy nem választható tanácstagnak is és fegyelmibizottsági tagnak is.

81. §. Az Egyházmegyei Tanács egy vagy két szomszéd egyházmegye tanácsának megkeresése és azzal való megegyezés alapján a megkeresett egyházmegyével (egyházmegyékkel) közös Fegyelmi Bizottságot hozhat létre.

82. §. Az egyházmegyei tanácsosok és fegyelmi bizottsági tagok

kötelesek a tanácsüléseken, a fegyelmi bizottsági üléseken megjelenni,

a határozathozatalban személyesen részt venni, a kiküldetéseket,

megbízásokat teljesíteni, esetleges akadályoztatásukat az elnökségnek

idejében bejelenteni.

D) Az egyházmegyei jegyzők

83. §. Minden egyházmegyében egy-egy lelkipásztori főjegyzőt és aljegyzőt, egy-egy presbiter főjegyzőt és aljegyzőt kell választani. A lelkipásztori főjegyzőhivatalánál fogva tagja az Egyházkerületi Közgyűlésnek, tagja és jegyzője az Egyházmegyei Közgyűlésnek és

az Egyházmegyei Tanácsnak. A Vizitációs Bizottságban az esperest helyettesítheti. Az egyházmegyei lelkipásztori főjegyzőfelolvassa a tárgyalt ügyiratokat, nyilvántartja a felszólalókat, összeszámolja a szavazatokat. Megőrzi és az egyházmegyei irattárba beszolgáltatja az ügyiratokat. Ha arra utasítást kap, vagy az ügy természete megköveteli,        a határozatokat az egész jegyzőkönyv elkészülése előtt kiadja. Segítségére van a nem lelkipásztori főjegyzőés a két aljegyző. Az esperest törvényes szabadsága és akadályoztatása esetén a lelkipásztori főjegyzőhelyettesíti. Ha az esperesi tisztség megürül, a főjegyzőgondoskodik az időközi választás 30 napon belüli kiírásáról.

E) A missziói előadó

84. §. Az egyházmegyei missziói előadót az egyházmegye közgyűlése az egyházmegyébe kebelezett, önálló lelkészek közül  választja. Az egyházmegyei missziói előadó tanácskozási jogú tagja az Egyházmegyei Tanácsnak, és annak ülésein, valamint az Egyházmegyei

Közgyűlésen a missziói, szórvány- és diakóniai munkákra vonatkozó ügyek előadója. Az egyházmegyei vizitációnak hivatalból tagja. Irányítja és ellenőrzi az egyházmegye gyülekezeteiben folyó missziói, szórvány- és diakóniai munkát.

F) Ifjúsági előadó

85. §. Az ifjúsági előadót az Egyházmegyei Közgyűlés választja az egyházmegye önálló lelkipásztorai közül. Feladata segíteni a gyülekezetek ifjúsági csoportjainak szervezését,szakmailag támogatni azok tevékenységét, őrködni hitvallási hűségük felett, segíteni az ifjúsági csoportokat a gyülekezet többi részével való kapcsolatukban. Az ifjúsági csoportoknak segítséget nyújt a táborozások, konferenciák szervezésében, ifjúsági programok kidolgozásában és megvalósításában. Tanácskozási jogú tagja az Egyházmegyei Tanácsnak, tevékenységéről      a tanácsnak és a közgyűlésnek beszámol.

Tagja a vizitációs bizottságnak; évenként jelentést tesz az ifjúságikérdések egyházkerületi előadójának.

G) Egyházmegyei katekétikai előadó

86. §. A katekétikai előadót az Egyházmegyei Közgyűlés választja az egyházmegye önálló lelkészei közül.

A katekétikai előadó hivatalánál fogva tanácskozási jogú tagja az Egyházmegyei Tanácsnak. Kötelessége ellenőrizni és irányítani az egyházmegye gyülekezeteiben és iskoláiban folyó vallástanítást. Részt vesz a vallástanárok értekezletein, módszertani körein, országos

konferenciáin. Tevékenységéről beszámol az Egyházmegyei Tanácsnak, a közgyűlésnek, és évenként jelentést tesz az egyházkerületi katekétikai előadónak. Tagja az egyházmegyei vizitációs bizottságnak.

H) Egyházzenei előadó

87. §. Az egyházzenei előadót az Egyházmegyei Közgyűlés választja az egyházzenész vagy zenetanár presbiterek, egyházzenében jártas lelkipásztorok közül. Feladata a gyülekezeti éneklés színvonalának állandó emelése, a minőségi zenei ízlés kialakítása.                   Szervezi és elősegíti az egyházmegye gyermekeinek, fiataljainak  zenei tevékenységét. Kórustalálkozókat szervez és a kórusok tevékenységét támogatja. Az egyházmegye orgonáit nyilvántartja és javaslatot tesz azok javítására vonatkozóan. Az egyházzenei előadó vezetője az Egyházmegyei KántoképesítőBizottságnak.

I) Egyházmegyei tanügyi előadó

88. §. Az egyházmegyék igény esetén tanügyi előadót alkalmazhatnak, akinek hatáskörét a Romániai Református Pedagógiai Intézet  javaslatára az egyházmegyei tanácsok munkaköri leírásban rögzítik.

J) Egyházmegyei jogtanácsos

89. §. Az egyházmegyei jogtanácsost a Közgyűlés választja a választható, jogi képesítéssel rendelkező egyháztagok sorából. Aszükséghez képest egy vagy több jogtanácsos választható.

A jogtanácsos feladatai:

a) tanácskozási joggal részt vesz és szükség esetén jogiszakvéleményt ad az Egyházmegyei Közgyűlésen, illetve Egyházmegyei Tanácsban;

b) képviseli az egyházmegyei elnökség megbízásából az egyházmegyét a bíróságok és közigazgatási hatóságok előtt;

c) a hivatalból megindított fegyelmi ügyekben vádhatóságként képviseli az egyházmegyét;

d) mindazon teendőket ellátja, amelyekre a közgyűléstől vagy a tanácstól utasítást kap.

A jogtanácsos helyettesítéséről az elnökség gondoskodik.

K) Egyházmegyei számvevő

90. §. Az egyházmegyei számvevőt az Egyházmegyei Közgyűlés választja az egyházmegyébe kebelezett, önálló lelkészi állást betöltő lelkészek közül.

A számvevőtagja a Vizitációs Bizottságnak, tanácskozási jogú tagja az Egyházmegyei Tanácsnak, ahol az esperes által meghatározott vagyoni ügyek előadója. Feladata az egyházmegye által megállapított szabályzat szerint az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek vagyoni ügyeinek ellenőrzése. Az egyházmegyéhez tartoz egyházközségek évenkénti zárszámadását és költségvetését ellenőrzi, azokat kellőidőben összesíti, és elkészíti az esperesi hivatal költségvetését és zárszámadását.

L) Egyházmegyei pénztáros

91. §. Az egyházmegyei pénztárost az Egyházmegyei Közgyűlésválasztja az egyházmegye önálló lelkipásztorai közül. Az egyházmegyei pénztáros az Egyházmegyei Tanácsnak hivatalból tanácskozási jogú tagja, aki mind itt, mind az Egyházmegyei Közgyűlésen a

pénztári ügyeknek előadója. A pénztáros kötelessége kezelni és nyilvántartani az egyházmegye jövedelmeit, tőkepénzeit, kiadásait és adósságait, valamint az egyházmegyei alapokat és alapítványokat.

Mint iratterjesztőgondoskodik arról, hogy a Szentírás, hitvallásaink, énekeskönyvünk, a vallásos iratok és egyházi időszaki kiadványok az egyháztagok szükségletei szerint kellőszámban eljussanak az egyházközségi iratterjesztőkhöz.

Mint nyomtatványkezelőbeszerzi az egyházmegyében használatos egyházmegyei és egyházkerületi nyomtatványokat; azokból olyan készletet tart, amely a tényleges szükségletnek mindenkor megfelel, és megszabott áron ellátja velük az egyházközségeket és a tisztviselőket.

M) Egyházmegyei műszaki előadó

92. §. A műszaki előadót az Egyházmegyei Közgyűlés választja,építészmérnöki, műépítészi képesítéssel rendelkező egyháztagok közül. A műszaki előadó tanácskozási jogú tagja az Egyházmegyei Közgyűlésnek és a Tanácsnak, amelyeken az építési ügyek előadója. A műszaki előadó a hozzá juttatott terveket és költségvetéseket felülvizsgálja, javaslatokat tesz. Kérésre megvizsgálja a megrongált egyházi épületeket, azok kijavítására vagy újjáépítésére javaslatot tesz, részt vesz az egyházi építkezések ellenőrzésében, a kész

munkák átvételében. Mindezekhez igénybe veszi az egyházkerületi műszaki előadó segítségét, illetve munkájáról neki tesz jelentést.Gondoskodik a műemlékekre vonatkozó törvények pontos betartásáról, a műemlék épületeken tervezett bármilyen beavatkozásról

előzetesen jelentést tesz az egyházkerületi műszaki előadónak.

N) Egyházmegyei levéltáros

93. §. Az egyházmegyei levéltárost a közgyűlés választja az önálló lelkipásztorok vagy szakképesített egyháztagok közül. A levéltáros feladata rendben tartani és gondozni az egyházmegyelevéltárát. A levéltár állapotáról az Egyházmegyei Tanácsnak és

az Egyházkerületi Levéltárnak jelentést tenni.

Harmadik fejezet

A) Az Egyházmegyei Közgyűlés

94. §. Az Egyházmegyei Közgyűlés az egyházmegye legfőbbképviseleti és kormányzati testülete. A Közgyűlésnek hivatalból tagjai: az esperes, egyházmegyei főgondnok, lelkészi főjegyző, egyházmegyei gondnok, a presbiteri jegyzők. Tagjai: minden önálló és helyettes lelkipásztor, az illetőegyházközség területén lakó választásra jogosult egyháztagok közül pedig  annyi képviselő, ahány önálló lelkipásztora van az egyházközségnek,és az egyházmegye területén működőkántorok közül az Egyházmegyei Tanács által megállapított számban megválasztott küldött.

Az Egyházmegyei Közgyűlés tanácskozási jogú tagjai:

– az egyházmegyében működő segédlelkészek és önállóvallástanárok;

– az egyházmegye területén levő egyházi iskolák főigazgatóivagy igazgatói;

– az egyházmegye területén működőbelmissziói szövetségek egyházmegyei elnökei.

95. §. Minden évben legalább egy közgyűlést kell tartani. Az elnökség azonban szükség esetén többször is összehívhatja a közgyűlést.A közgyűlésre a meghívást egy hónappal a gyűlés időpontja előtt kell kiküldeni. A közgyűlés legfontosabb tárgysorozatát a meghívólevélben jelezni kell.

96. §. A közgyűlés nyilvános, és istentiszteleti keretben történik. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább a fele jelen van.

97. §. A közgyűlésről igazolatlanul elmaradt tagokkal szemben való eljárást az Egyházmegyei Tanács állapítja meg.

Az Egyházmegyei Közgyűlés jog- és hatásköre

98. §. Az egyházmegyét illetőminden kormányzati-közigazgatásiügy a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

A Közgyűlés:

a) rendelkezik az Egyházkerületi Közgyűlés által hozzá intézettfelhívások, utasítások tárgyában;

b) egyházmegyei szabályrendeleteket alkot és az egyházközségiszabályrendeleteket jóváhagyja;

c) bekebelezi a törvényesen megválasztott és végleges megerősítéstnyert lelkipásztorokat;

d) intézkedik a megüresedett egyházmegyei tisztségek és a hivatali keret ügyében;

e) megtárgyalja az egyházi vizitációkról beterjesztett jelentéseket, felügyeli az egyházközségek lelki, hitbeli és erkölcsi életét, anyagi helyzetét, felülvizsgálja az egyházközségek évi számadásátés az azok által kezelt alapok és alapítványok rendeltetésszerű felhasználásátf) megállapítja a leány- és anyaegyházközségek viszonyát,

amelyre az egyházkerületi közgyűléstől jóváhagyást kér;

g) rendelkezik a missziói területek és szórványok gondozásáról,nyilvántartásukról és egyházközségekhez való beosztásukról;

h) felügyeli és ellenőrzi az egyházmegye területén végzett miszszió és egyházépítőmunkákat;

i) jóváhagyja a 58. §-ban felsorolt ügyeket illetőegyházközségihatározatokat, melyek közül a c) és h) pontokban megjelölt ügyekben hozott határozatok egyházmegyei jóváhagyással

már végrehajthatók, ha ellenük fellebbezés nem érkezett be;

j) elbírálja az egyházközségi közgyűlések és presbitériumok határozatai ellen beadott fellebbezéseket, kivéve, ha ezek az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartoznak;

k) szükség esetén feloszlatja a presbitériumot és új választást rendel el, illetve megvonja az egyházközségi közgyűlés megtartásának jogát;

l) jóváhagyja az egyházközségek kezelésében levőalapok és alapítványok alapítólevelét és felügyeli ezen alapok és alapítványok kezelését;

m) határoz az egyházmegye javára tett ajándékozás, örökség, hagyomány vagy az egyházmegye kezelésére szánt alap vagy alapítvány elfogadásáról;

n) felügyeli és ellenőrzi az egyházközségekben és az egyházmegyében egyházi célra alakult missziói szervezetek és egyesületekmunkáját;

o) intézkedik az egyházmegye költségeinek fedezéséről;

p) javaslatot tesz az Egyházkerületi Közgyűlésnek a lelkipásztori jelleg hatályban tartásának vagy megvonásának tárgyában;

r) megválasztja az egyházkerületi közgyűlési képviselőket és az egyházmegye hatáskörében álló tisztségviselőket;

s) megtárgyalja az Egyházmegyei Tanács, egyházmegyei számvevő, missziói és ifjúsági előadó, katekétikai és tanügyi előadó, valamint a különbözőbizottságok jelentéseit, az indítványokat, kérvényeket és fellebbezéseket.

99. §. A Közgyűlés maga alkotja vagy módosítja tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét, amely a következőKözgyűlésen lép érvénybe.

100. §. Az Egyházmegyei Közgyűlés határozatai ellen azok meghozatalát, illetve a kézbesítés napját követő15 nap alatt az Egyházkerületi Igazgatótanácshoz lehet fellebbezni. A fellebbezést az esperesi hivatalhoz kell beadni, amely azt köteles haladéktalanul továbbítani.

B) Az Egyházmegyei Tanács

101. §. Az Egyházmegyei Tanács az egyházmegye kormányzatiés igazgatási hatósága a közgyűlések közötti időszakban. Az Egyházmegyei Tanácsnak hivatalból tagjai: az esperes, azegyházmegyei főgondnok és gondnok, az egyházmegyei lelkipásztorfőjegyző, valamint a 79. §. szerint az Egyházmegyei Közgyűlés által tagjai sorából törvényes ciklusra választott egyházmegyei tanácsosok. Az egyházmegyei jogtanácsos, számvevő, missziói és ifjúsági ügyekkel foglalkozó, katekétikai, tanügyi, egyházzenei műszaki előadó és pénztáros hivatalból tanácskozási jogú tagjai az Egyházmegyei Tanácsnak.

Az Egyházmegyei Tanács bírálja el:

a) a lelkipásztor, kántor, egyházközségi főgondnok és gondnok,presbiterek és egyházközségi küldöttek választása ellen beadott panaszokat;

b) a megválasztott lelkipásztor részére az esperesi engedély  megadása vagy megtagadása tárgyában benyújtott panaszt;

c) az anyaegyházközség és leányegyházközség közt a közigazgatásiés vagyoni ügyekben felmerült vitás kérdéseket;

d) az egyházközségek vagyonmegosztásából származó vitásügyeket;

e) a díjlevelek alkalmazását, a bérek kifizetése körében felmerülővitás kérdéseket;

f) a lelkipásztor vagy özvegye és a lelkipásztor utóda, valamintmás, az egyházi hivatali előd és utód közt felmerülőés a fizetés  vagy természetbeni szolgáltatások és egyéb javadalmak

megosztását illetővitás eseteket;

g) a lelkipásztorok, az egyházközségi főgondnokok és gondnokok,presbiterek és egyéb egyházi tisztviselők felelősségét és kártérítésre való kötelezését;

h) az alaptalan vád miatt felfüggesztett és helyettesített egyházi   tisztviselőknek megvont fizetése megtérítését;

i) mindazon ügyek fellebbezését, amelyeket a Kánon nem utal más testületek hatáskörébe. Az Egyházmegyei Tanács választja meg az iskolaügyeket intéző testületet (Iskolaszéket). Elnöke az esperes, tagjai a missziói, a katekétikai, és az tanügyi előadó, valamint két vallástanár.

102. §. Az Egyházmegyei Tanács határozata ellen meghozatalának, illetve kézbesítésének napját követő15 nap alatt az Egyházmegyei Közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést az esperesi hivatalba kell benyújtani, amely azt haladéktalanul, de legtöbb 5 napon

belül felterjeszti. A fellebbezés kivizsgálása idején a megfellebbezett határozat végrehajtása halasztást nyer.

C) Az Egyházmegyei Elnökség

103. §. Az Egyházmegyei Elnökséget az esperes és a főgondnok vagy a gondnok alkotja. Hatáskörébe azok az ügyek tartoznak, amelyeket a Kánon értelmében a két elnöknek együttesen kell intéznie. Az Egyházmegyei Elnökség határozata és intézkedése ellen, az

intézkedés, illetve a kézbesítés napját követő15 nap alatt az Egyházmegyei Tanácshoz lehet fellebbezni. A fellebbezést az esperesi hivatalhoz kell benyújtani, amely azt haladéktalanul, de legtöbb 5 napon belül továbbítja. A fellebbezés kivizsgálása idején a megfellebbezett

határozat végrehajtása halasztást nyer.

D) Az egyházmegyei értekezletek

a) Az egyházmegyei lelkészi értekezletek

104. §. A lelkipásztorok lelki, tanulmányi, ön- és továbbképzőközössége az Egyházmegyei Lelkészértekezlet. Ennek hivatalból tagja az egyházmegye minden önálló lelkipásztora, segédlelkésze, nyugdíjas lelkipásztora és lelkészjellegűhivatalnoka. Az Értekezlet évenként legalább négyszer tart ülést. Működését a RORLÉSZ működési szabályzata határozza meg.

Az egyházmegyei lelkészértekezleti elnök évente jelentést tesz az Egyházmegyei Közgyűlésnek.

b) Az Egyházmegyei Presbiteri Értekezlet és Szövetség

105. §. Az egyházmegye presbiterei évente legalább egyszer presbiteri értekezletet tartanak. Az egymáshoz közel fekvőegyházközségek presbiterei körzeti presbiteri értekezleteket tarthatnak (presbiteri szövetségeket hozhatnak létre). Az értekezlet működési szabályzatát és ügyrendjét maga állapítja meg, és az Egyházmegyei Közgyűlés hagyja jóvá.

Az egyházmegye presbiterei Egyházmegyei Presbiteri Szövetséget hozhatnak létre.

c) Vallástanárok Egyházmegyei Értekezlete

106. §. Az egyházmegye területén működőkatekéták, vallástanárok az egyházmegyei értekezletek mintájára egyházmegyei katekétikai értekezletet tartanak. Az Értekezlet működési szabályzatát és ügyrendjét magaállapítja meg, és az Egyházmegyei Közgyűlés hagyja jóvá.