140. §. A Zsinat a Romániai Református Egyház legfőbb törvényalkotó és képviseleti testülete.
141. §. A Zsinatnak hivatalból tagja: mindkét egyházkerület püspöke és főgondnoka (ügyvezetőfőgondnoka). A zsinati képviselőket az érvényben lévőválasztási szabályzat
alapján választják. Zsinati taggá lelkipásztorok és presbiteri tisztségetviselővagy viselt egyháztagok választhatók. A zsinati tagok igazolásáról az egyházkerületek gondoskodnak.
Mindkét egyházkerületben a zsinati alkotó tagok fele arányában póttagokat is választanak.
A zsinati tagok és póttagok megbízatása 6 évre szól.
142. §. A választott zsinati tagok aránya a két egyházkerület között 6:4, számuk, az elnökségen kívül, a jelzett arány alapján: Erdélyi Egyházkerületből 18, a Királyhágómelléki Egyházkerületből 12.
143. §. Ha egy zsinati tag a zsinati ülésről egymás után háromszor igazolatlanul hiányzik, tagsága megszűnik, és többé zsinati taggá nem választható.
144. §. A zsinati választások eredményéről az egyházkerületek elnökségei kölcsönösen értesítik egymást a zsinati titkárságon keresztül.
145. §. A Zsinat megalakulása utáni halálozás, lemondás vagy akadályoztatás esetén a Zsinat Elnöksége intézkedik az érintett egyházkerületi elnökségnél póttag behívásáról. Ha a póttagok száma felére apad, számukat időközi választás útján ki kell egészíteni.
146. §. A Zsinatot évente legalább egyszer össze kell hívni. A zsinat maga alkotja meg működési szabályzatát.
147. §. A Zsinat elnökségét a két egyházkerület elnöksége alkotja.
148. §. A Zsinati ülésszak megnyitható, ha elsőülésén az igazolt küldöttek kétharmada jelen van. Az ülésszak kezdetén a Zsinat megválasztja lelkészi és presbiteri ülésvezetőelnökét, jegyzőit és gazdáját. Megválasztásuk után az elnökség a Zsinatot megalakultnak nyilvánítja. A Zsinat határozatképességét minden ülés kezdetén meg kell állapítani. A zsinati ülések határozatképesek, ha a tagok általános többsége jelen van.
149. §. Megalakulás után a Zsinat megállapítja az ügyrendet. A tanácskozás tárgyainak előkészítésére szükség szerint bizottságokat választ.
150. §. A Zsinat ülései nyilvánosak. Az Elnökség vagy 10 tag kívánságára zárt ülés tartható, de határozat csak nyilvános ülésen hozható. A bizottságok ülései nem nyilvánosak, de azokon a Zsinat bármely tagja jelen lehet.
151. §. Határozathozatalhoz a jelenlevők szavazatának több mint a fele szükséges.
152. §. A Zsinat tárgysorozatát a Zsinati Állandó Tanács készíti elő, és meghatározza az ülésszak megtartásának helyét és idejét. A Zsinat a hat éven belül, amelyre tagjait választották, üléseit szükség esetén meghatározott időpontra elnapolhatja, a tárgysorozat befejezése után pedig ülésszakát berekeszti. Elnapolás esetén a következőülés idejéről és összehívásának módjáról a Zsinat Elnöksége intézkedik. Ülésszakának befejezése esetén a Zsinat csak a Zsinati Állandó Tanács által hívható újra össze. Összehívandó akkor is, ha valamelyik egyházkerület közgyűlése kéri azt.
153. §. A Zsinat tisztikarát az elnökök, a gazda és a jegyzők alkotják.
154. §. A Zsinat kettős elnökség, azaz egy lelkészi és egy presbiteri elnök vezetése alatt tartja üléseit.
Az ülésvezetőelnökség jogkörét és teendőit, valamint a jegyzők teendőit a működési szabályzat állapítja meg.
155. §. A gazda számadás kötelezettsége mellett gondoskodik a zsinati ülések kiadásainak fedezéséről, a szükséges nyomtatványok előállításáról, az ülések alkalmas helyszínéről. Költségvetési javaslatát és számadását a Zsinati Állandó Tanács elé terjeszti.
156. §. A Zsinat működési költségeit a két egyházkerület 6:4 arányban fedezi.
157. §. A Zsinat hatáskörébe tartozik az egyházi törvényalkotás és legfőbb képviselet.
Ennek megfelelően a Zsinat:
a) megvizsgálja és megállapítja az egyház tanait (ius reformandi);
b) meghatározza az ünnepeket, megállapítja az istentiszteletek rendjét, határoz az istentiszteleten használatos bibliafordítás, az ágendáskönyv és az énekeskönyv tárgyában;
c) megállapítja, illetve módosítja az egyház alapvetőjogelveit és jogszabályait;
d) megállapítja a lelkipásztorok képesítésének, szolgálatba állításának(ordinatio) és alkalmazásának rendjét;
e) meghatározza az ökumenikus kapcsolatok irányelveit, és eljár a más egyházakkal való vitás kérdésekben;
f) őrködik az egyház jogai és önkormányzati szabadsága fölött,
és szükség szerint intézkedik ezek tárgyában;
g) az egyházkerületek előterjesztésére határoz az egyházkerületek területi felosztásáról és határaik változtatásáról;
h) védelmezi nemzeti örökségünket és identitásunkat reformátusértékrendünk szellemében; i) védelmezi az élet szentségét, elősegíti az egyetemes keresztyén értékek érvényesülését;
j) az előbbi feladatok teljesítése érdekében szakbizottságokat szervez, melyeknek tagjai közé a zsinati tagokon kívül más egyháztagokat is megválaszthat;
k) megválasztja a Zsinati Állandó Tanács, a Zsinati Fegyelmi Bizottság, az egyházi Alkotmánybíróság tagjait;
l) fegyelmi szabályzatot, választási szabályzatot, diakóniai szabályzatotés egyéb szabályrendeleteket alkot;
m) az országos református egyház javára tett ajándékozás, örökség, hagyaték elfogadásáról határoz, az ilyen alap vagy alapítványkezelését felügyeli;
n) felügyeli a két egyházkerület közös szervezeteit és intézményeit és jóváhagyja ezek alapszabályát;
o) az egyházi oktatást a zsinat külön törvénnyel szabályozza.
Második fejezet
A Zsinati Állandó Tanács
158. §. A Zsinati Állandó Tanács a Zsinat ügyintézőés végrehajtó testülete.
A Zsinati Állandó Tanácsnak tagja mindkét egyházkerület püspöke és főgondnoka, továbbá a Zsinat által a maga tagjai sorából 6 évre választott 5 lelkipásztori és 5 presbiteri tag. Ezek közül 6 tagot (3 lelkipásztorit és 3 presbiterit) az Erdélyi, 4 tagot (2 lelkipásztorit és 2 presbiterit) a Királyhágómelléki Egyházkerületből választanak. Választani kell még mindkét kerületből ugyanilyen arányban ugyanannyi póttagot. A tisztség vállalása kötelező; ez alól csak különleges esetekben adhat felmentést a Zsinat. Ilyenkor póttagot hív be a
tisztség betöltésére. A Zsinati Állandó Tanács elnöksége a Zsinati Elnökség; a Zsinati
Állandó Tanács választ egy lelkipásztori és egy presbiteri jegyzőt.
159. §. A Zsinati Állandó Tanács a szükségnek megfelelően, de évenként legalább egyszer, egy hónappal a Zsinat következő ülésszaka előtt ülést tart.
160. §. A Zsinati Állandó Tanács működési költségeit a két egyházkerület 6:4 arányban fedezi.
161. §. A Zsinati Állandó Tanács ülései zártak.
162. §. A Zsinati Állandó Tanács ülése határozatképes, ha az elnökségenkívül legalább 7 tag jelen van. A tanács határozatait általános szótöbbséggel hozza. A kisebbségnek joga van véleményétjegyzőkönyvbe foglaltatni, név szerinti szavazást kérni.
163. §. A Zsinati Állandó Tanács jegyzője köteles a jegyzőkönyvetaz egyházkerületek elnökségének megküldeni a zsinati titkárságútján.
164. §. A Zsinati Állandó Tanács jog- és hatásköre:
a) képviseli az országos református egyházat a zsinati ülésszakokközötti időben az egyházat egyetemesen érintőügyekben;
b) intézkedik az egyházkerületeket illető mindazon ügyekben,amelyeket az egyházkerületek hozzá felterjesztenek;
c) végrehajtatja a Zsinat határozatait;
d) elnöksége útján rendelkezik az ülések összehívásáról és intézkedikazok megtartásáról;
e) gondoskodik a javaslatok és tervezetek előkészítéséről, ésezeket a Zsinat tagjainak, szükség esetén az Egyházmegyék
Elnökségének megküldi;
f) a zsinat hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek tárgyalására vádhatósági
képviselőt választ;
g) gondoskodik a zsinati titkárság megszervezéséről, működésiszabályzatát jóváhagyja, tevékenységét ellenőrzi.
Harmadik fejezet
Országos intézmények, szövetségek, értekezletek
165. §. A Romániai Református Egyház két egyházkerületénekközös intézményei:
1. Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet
2. Romániai Református Pedagógiai Intézet
3. Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete
4. Romániai Országos Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ)
Ezek működési szabályzatát mindegyik maga készíti el, és a Zsinat hagyja jóvá.
166. §. A Zsinati Állandó Tanácsnak joga van az egyház hitéletét, jogelveit és tagjai érdekvédelmét érintőügyekben országos értekezleteket
összehívni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
167. §. Jelen jogszabály hatályba lép 2006. június 1-én. Az1948-as Statútum és a 2000. évi Kánon ezzel ellentétes cikkelyei érvényüket vesztik. A 2000. évi Kánon 2. főrésze a lelkipásztorok és katekéták képesítéséről és alkalmazásáról (1–87. §) érvényben marad.
Elfogadta a Romániai Református Egyház 2001. október 9-én